Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Zagyvapálfalva /Andrásfalva, Alsó- és Felső-Pálfalva, Csókás pszt., Kotyháza/

nya, Rónabánya, Vízválasztó, Kőlápapuszta, Csernyikvölgy, Farkasbükk, Ferencakna, Fénykőpuszta. Pintértelep, Rónafalu, Szilváskőpuszta.] ZAGYVAPÁLFALVA /Andrásfalva, Alsó- és Felső- Pálfalva, Csókás pszt. Kotyháza/ Zagyvapálfalva a salgótarjáni szénmedence középpontjában fekszik, a múlt század második felében a község mezőgazdasági jellege háttérbe szorult, hogy helyet adjon a fejlődő bánya és gyáriparnak. A Salgótarjántól délre fekvő előváros 1910ben kapta mai nevét, amikor közigazgatásilag egyesítették Fe 1 s ő-Pál fal v át /Tarján-patak ÉNY-i oldala/, Andrásfalvát és Alsó-Pálfalvát /Tarjánpatak K-i oldala/, valamint Kotyházát, Csókásbányatelepet és az üveggyári-telepet. Az 1227-ben még Paulinák /Paulii Kopasz Sándor comes/ nevezett Pálfalva, a Szánas /Karancs/patak völgyében fekvő Szánas faluval /ma puszta/ egybeépült. A hagyományra támaszkodó Pesty Frigyes /Helységnévtára/ szerint Alsó és Felső-Pálfalvát "hajdan Nagyfának nevezték", s ott feküdt, ahol a közös temető s a község kenderföldjei elterültek. A 14. században élt birtokosának, "Nagyfay"-nak négy gyermeke volt, kik közül mindegyik egyegy falut, vagy pusztát nyert az agg apától örökségképpen s innen származnak az elnevezések, Pál adván nevet Pálfalvának, András a szomszéd Andrásfalvának, Mark Markházának s Kata Kotyházának". Andrásfalva nevét egy másik hagyomány szerint a 13. században kapta, András nevű birtokosa után. Réső Ensel Sándor szerint 1226-ban a Hont-Pázmán nemzetségbeli Ivánka János birtoka volt. András nevű fia 1241-ben a muhi csatából menekülő IV. Bélának átadta e helyen a lovát. Az áldozatkészsége jutalmául királyi adományként kapta a későbbi Andrásfalva területét.