Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Állatvilága - A város természeti környezete, természeti értékei

nagy méretű vertikális hasadékot töltött ki. A két telér közül az egyik kiemelkedett a tufacsúcs fölé és ott 25-40 m átmérőjű, 20-30 m magas bazaltoszlopot formált. A helyi lakosság "HurkaPécskő" néven nevezte az egész vulkáni kúpot. Szláv eredetű "Pécskő" név is magányos szikla, kúp jelentésű. A mai főtömbtől /544 m/ északra található parazita vulkán helyén magasodott. 1923. október 27-én a Pécskői Bazaltbánya Rt. robbantotta le. A Kis-Pécskő parazita vulkán volt, lávaanyagát a nagy csúcs magmakamrájából kapta egy mellékcsatornából. A Pécskő területéből 1987 óta 133 ha. természetvédelmi terület. Kis-Somlyó /505 ml. Lapos, dómszerű bazaltkúp a gerinc közepén helyezkedik el. A kőszenes alsómiocén rétegeket törte át a láva, illetve abban merevedett meg. A kőzete sötét kékesszürke, réteges-pados elválású sok homokkőzárvánnyal. A Kis-Somlyó bazaltcsúcsa körül, annak nyugati lejtőjén három bazaltdomb emelkedik, amelyek közül az egyik bazalt és bazalttufaikeráttörés eredménye. Somlyóhegy /584 ml. A bazaltcsúcs a nagy üledékes gerinc déli végén emelkedik. A körü-