Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Állatvilága - A város természeti környezete, természeti értékei

A medvesi takaró főtömegét a szürke színű, réteges-pados elválású bazalt építi fel. Ennek a bazaltnak kitűnő hasadása van, tömött, egyenletes szövetű, nagy nyomószilárdságú, melynek következtében az egyik legjobb útépitő kőzetnek bizonyult. Ez volt az a bazalt, melyet először alkalmaztak Magyarországon mint útépítő kőzet. Itt nyitották meg 1880-ban a legelső bazaltbányát. A medvesi takaróban a szürke bazalt 14-58 m között változik. Ugyancsak a keleti oldalán emelkedik a hegység második, legmagasabb csúcsa a 608 m magas Kopaszka-hegy /Duniva hóra/ vagy a helyiek szerint a "Dobogó-hegy". A geológusok ebben a két "csúcsban" vélik felfedezni a vulkáni takaró kitörési centrumait. A medvesi takaró oldalaiban évtizedek alatt 14 kisebb-nagyobb kőbányában termelték a medvesi bazaltkockákat. A természeti erők mellett az antropogén hatások is átformálták ezt a szép vidéket. A nógrádi bazalthegyek Salgótarján környékén a szenet tartalmazó rétegekre települve megvédték azokat a lepusztulástól. A bazaltfennsik nyugati szélén épült Salgóbánya-telep, ahol kezdetben /1868/ a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat, majd 1881-től utódszervezete a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. fejtette a szenet. Róna határában a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányászkodott. A Rima tárói a Medves nyugati oldalában nyíltak. Bányatelepe a Medvest és a Salgót összekötő 500 m magas nyergen épült ki