Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 8. Salgótarján megyeszékhely

A forradalom és szabadságharcban mint műszaki szakember Bem seregében utász csapattisztként harcolt a verseci és temesvári ütközetekben. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. 1850-től külföldön dolgozott. Magyarországra 1865-ben tért vissza. Pesten bányászati tanácsadóként tevékenykedett. Brellich János társulati igazgató alkalmazta 1866. október 6-án Zemlinszky Rezsőt Salgótarjánban bányafelügyelőnek a Szent István Kőszénbánya Társulatnál. Miután 1868. augusztus 6-án a felszámolás alatt lévő vállalatból megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., első igazgatójának Zemlinszky Rezsőt nevezték ki. Ezt a feladatot 16 éven keresztül, töretlen kitartással, szorgalommal, hittel és kimagasló eredménnyel látta el. Zemlinszky Rezső nemcsak bányaigazgató, hanem közéleti férfi is volt. A bányairoda falain túlnövő problémákkal is foglalkozott, ami a község és lakói anyagi, szellemi érdekének előnyére szolgált. Az igazgatósága idejében alakult ki Salgótarján új arca. Kolóniák, bányatelepek, élelemtárak, iskolák, kórházak épültek igazgatósága idején, de érdemeket szerzett a községháza és takarékpénztár építésekor is. 1884-ben a királyi tanácsosi címmel tüntették ki. 1884. októberében elhatalmasodó betegsége következtében megvált hivatalától, és Pestre költözött. 1885. március 15-én hunyt el. Salgótarjánban helyezték örök nyugalomra. Életműve a megyei bányászat technikai alapjainak megteremtése révén a magyarországi szénbányászat nagy alakjai közé emelte. 8. Salgótarján megyeszékhely A magyar közigazgatás középszintű intézménye - a vármegye - térben és időben sok és jelentős változáson ment át a létrehozó időszak, Szent István király kora, és a XVIII. század között.