Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 7. A város szellemi öröksége

Gönczöl János /Behiákpuszta, 1846. - Salgótarján, 1905. október 2.1 Salgótarjáni tanítóegyesület elnöke, ny. bányatelepi igazgató-tanító. A Zala megyei Behiákpusztán /Galambok/ született 1846-ban. Apja számadó juhász volt. Elemi iskoláit Galambokon, Kanizsán végezte, a főreáltanodát Budán fejezte be. Már ekkor kitűnt híresen szép írásával. Pécsen szerezte meg 1866-ban a tanítói oklevelet. Egy évig br.Brandaunál nevelősködött, 1867-ben az óbudai róm. Katolikus iskola rendes tanítói állását nyerte el. Innen került Salgótarjánba 1871-ben a Jankovich-kúriában megnyílt bányatelepi iskolába. Vegyesosztályú tanteremben nem csak jeles tanítói képességeit csillogtatta meg, hanem a magyarosításban is fontos szerepet töltött be, amiért a megyei közigazgatási bizottság elismerésben részesítette. Megszervezte az iskolai takarékpénztárt. 1883 december 8-tól a bányatelepi iskola igazgatója, 1884-től a salgótarjáni tanítótestület elnöke lett. Mint községi képviselő testületi tag 30 éven át küzdött szóval és tettel a jó ügyért, a község kulturális felemelkedéséért. 1871-ben megnősült, 8 gyermeke közül azonban csak kettő maradt életben. Fia, Imre katonaliszt, leánya Ilona tanítónő lett. Gönczöl János 34 évi tanítás után 1905-ben vonult nyugdíjba. Még ugyanebben az évben október 2-án elhunyt. 13. Hegedűs Morgan /Budapest, 1953. február 6. - Salgótarján, 1990. december 21./ Festőművész Gyermekkorában költözött családjával Salgótarjánba. A Salgótarjáni Síküveggyár dekoratőreként dolgozott. Autodidakta módon képezte magát, a festészet alapjait Iványi Ödön szakkörében sajátította el. Képzőművészként Budapesten, a