Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 7. A város szellemi öröksége

feladatait folyamatosan teljesítette. Döntéseit körültekintően és megalapozottan hozta meg. Támaszkodott mind a vezető munkatársaira, mind a dolgozókra. Közvetlen magatartása és pozitív emberi tulajdonságai alapján munkatársai és a dolgozók egyaránt tisztelték és szerették. Sokat fáradozott azért, hogy fiatal mérnököket, közgazdászokat, üzemgazdászokat hozzon a vállalathoz. Nagy támogatója volt az általános műveltség növelésének, a kultúra fejlődésének. Sokat tett a sporttelep fejlesztéséért, a dolgozók üdültetéséért. Kialakította a vállalati lakástámogatás rendszerét. Mint a vállalat első számú vezetője, aktív példamutatással vette ki részét az egyesületi munkában is. 1964-ben, amikor Salgótarjánban szétvált az addig közös bányász-kohász helyi csoport, a kohászok csoportjának elnöke lett egy cikluson át. 17 éves vezetői beosztásában munkája révén több kormány- és miniszteri, illetve más országos szervek által adományozott kitüntetésben részesült. Korai halálával fájdalmas veszteség érte a kohászok nagy táborát. Hamvasztás előtti búcsúztatása június 7-én volt a salgótarjáni Központi Temetőben. Putnokon helyezték örök nyugalomra. 3. Balázs János /Alsókubin, 1905. november 27. - Salgótarján, 1977. március 18./ Naiv festő. Kisgyermekként került Salgótarjánba. Viszonylag későn - 1968 után - kezdte festeni jellegzetes, elsősorban a cigány mondavilágra épülő, szimbolikus tartalmú képeit /bár tehetsége már fiatal korában megmutatkozott/. Verseket már fiatalon, a második világháború alatt is Ért, 1973-ban jelent meg Füstölgések címmel verseskötete.