Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 6. Salgótarján vezetői /bírók, polgármesterek, tanácselnökök/

Polgármesterek 1990- 1991 1991- 1994 1994Tolmácsi Ferenc dr. Zsély András Puszta Béla PORTRÉK A községi bíró 1. Hricsovszky András Mint a Hricsovszky Andrást községi bíróként kétszer váltó Tóth Gyula, ő sem salgótarjáni. Iparos család gyermekeként Füleken látta meg a napvilágot 1859-ben. 27 évesen, 1886-ban költözik Salgótarjánba, s az egyre nagyobbodó község első iparosai között tartják számon. Szakmájából eredően - férfi szabó - hamar ismert emberré válik. A községi képviselőtestület tagjának, majd községi tanácsosnak választják. A századfordulón albíró. Ez az időszak, amikor Salgótarján társadalmi élete jelentősen szélesedik. Hricsovszky András is bekapcsolódik ebbe a folyamatba. Főként az önkéntes tűzoltó egyesületben fejti ki tevékenységét, s társadalmi státusából eredően is, néhány évig főparancsnoka lesz. E minőségében feladatait jól oldja meg, melyet mutat, hogy lemondása után a testület az örökös tiszteletbeli főparancsnoki címet adományozza neki. Közben a Római Katolikus Olvasókör létrehozásánál is bábáskodik. Később ennek is örökös tiszteletbeli elnöke lesz. 1902 végén, a Barella Henrik halálával megüresedő bírói tisztet nyeri el. Bár a Salgótarjáni Lapok szerint ehhez hozzájárult Szilárdy Ödön földbirtokos és Martonfalvy Gyula füleki járási főszolgabíró támogatása is. Ezen túl megnehezíti dolgát az a kihívás, mely a 20. század első évtizedében éri Salgótarjánt: a község lakosságának,