Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 4. Salgótarján címerei és lobogói

vármegyék és városok címereinek használatát betiltották, Salgótarjánban is hosszú időre lekerült ez a kérdés a napirendről. 1949-ben a városnak - feltehetően már 1945-től meglévő - 2 db fekete-piros lobogóját "mivel régészeti értékük nincs" kivonták a forgalomból. Az idők változásával ismét napirendre került a város címerének kérdése. 1967. szeptember 18án a VB elé terjesztették az új tervet, s a város címere klasszikus, hegyben végződő pajzs forma. Férne az arany, színei a piros és fekete. A címert egy vízszintes, fekete hullámvonal két részre osztja. A pajzstalp színe fekete, a pajzs fő piros színű. A pajzstalp közepén arany bányászjelvény áll, ettől jobbra és balra hegy alakú elhelyezkedésben arany fák vannak. A pajzsfő közepén aranykeretben fekete téglahalom van. A téglahalomból arany fogaskerék emelkedik ki. 1974-ben rendelettel határozták meg Salgótarján zászlaját: arannyal átszőtt bíborvörös színű, fekvő téglalap közepén a város címere. A címer alatt köralakban Salgótarján felirat látható fekete betűkkel. Salgótarján Város Önkormányzata a 182/1991.

/XI. 18./ Öh.sz. határozattal döntött a város új jelképeinek /címer, zászló/ megalkotásáról. Az önkormányzat címere: csücskös talpú, hasított pajzs, melynek jobb oldalán az ipari-bányászati múltra utaló fekete mezőben a három ezüst /fehér/ pólya /sáv/ a helységet átszelő vizeket /Salgó-, Tarján- és Pécskő-patakot/jelképezi. A bal oldali ezüst mezőben a hármas zöld színű halom felett, mely a város természeti környezetére - a Karancs hegységre - utal, ezüst mezőben