Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Állatvilága - A város természeti környezete, természeti értékei

utódja Fabry Alajos 1926-ig kőris, juhar, hárserdőket ültetett. Dufek Pál tölgyeseket telepített. A táj jellemző színfoltjait, ősi növényzet maradványait természetvédelmi területek védik: ilyen terület a Salgó-vár környéke /1964/, a Pécskő/1987/. E területek folytatásaként, Szlovákiában is létrejött a "Cerová vrchovina" Tájvédelmi Körzet 1989-ben, kapcsolódva a Karancs-Medves tájvédelmi körzethez. Állatvilága Vidékünk állatvilága megegyezik a Mátráéval és Bükkével. Faunagenetikailag egy körzetbe tartozik, faj összetételére az erdő és a hegyvidék a meghatározó. A madár és emlősfauna főleg az erdő, rét és legelő területén található meg, mert ez életteret, búvóhelyet biztosít számára. A nyúl, fogoly és fácán az egész körzetben megtalálható, a vaddisznó, az őz és a szarvas természetes élettere az aljnövényzetben bővelkedő, cserjeszintű tölgyesek területe. Madárvilága gazdagnak mondható. A város természeti környezete, természeti értékei A vulkánizmus következeiében három térséget emelhetünk ki, melyek kiemelkedő környezeti értékkel rendelkeznek. Ezek: Somoskő-Salgó, a Karancs és Salgótarján keleti oldalának vidéke. A Somoskő-Salgótarján környéki vulkáni területen 35 kitörési centrum különíthető el, melyek közül a 12,8 km kiterjedésű Medves is egy centrumként szerepel. /A nógrád-gömöri bazalt vulkáni területen 171 különálló bazalt és bazalttufa előfordulást térképezett fel Jugovics Lajos/. A 35 bazaltelőfordulásból 18 előfordulást csak lávakitörések építettek fel, míg 15 előfordulást törmelékszórások és lávafolyások alakítottak ki. Ezeken kívül két törmelékszórást is ismerünk.