Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

mányprogramként jelentkező 15 éves lakásfejlesztési elképzelés a tervek újabb módosítását tették szükségessé. Az országosan előirányzott egymillió lakásból Salgótarjánnak 3500-4000 állami lakás és 600 állami támogatással épülő családi házhoz kellett területet biztosítani. Az újabb módosítás alapján az általános rendezési terv 1960-ban készült el. A város irányítóinak addig is a hároméves várospolitikai tervelőirányzatait figyelembe véve kellett javítani a lakosság ellátását. A lakáshiány mellett egyre nagyobb gondot jelentett a víz. "Salgótarján ivóvízellátása a város egyik legégetőbb, alapvető problémája. Jellemző, hogy a város területén működő üzemek fejlesztésének kérdését az illetékes országos hatáskörű szervek attól teszik a mai napig függővé , hogy egyrészt az üzem vízellátása, másrészt a bővítést természetszerűen követő lakótelep építéséből eredő vízigény hogyan lesz biztosítva..." - írta a Nógrádi Népújság. Ezért született meg a döntés, hogy neves szakemberek bevonásával próbálják távlatokban is megoldani a vízellátás kérdését. Többféle elképzelés vetődött fel a mélyfúrású kutaktól a völgyzáró gátig. Kisgedőc-puszta mellett mélyült 1960-ban a nógrádi terület legmélyebb, 2232 méteres fúrása. Azonban leginkább reálisnak az Ipoly vizének felhasználását tartották. Javasolták a szakértők, hogy amíg ez megvalósul, addig is a Mátraszele térségében fúrt kutakkal javítsák a város ellátását. A megindult munkák 1959 végére hozták meg az eredményt, amikor jelentős társadalmi munka segítségével sikerült bekötni az újonnan fúrt kút vizét a városi hálózatba. Hasonló jelentőségű feladat volt 1959-ben - az éves karbantartás, javítás mellett - a város főutcájának, a Rákóczi útnak az átépítése. Szükségessé is vált ez, hisz 1953 és 1962 között a központi szakaszon a gépjárműforgalom közel háromszorosára nőtt. Hozzájárult ehhez, hogy Salgótarjánba naponta több mint négyezer ember járt be /1960/, s ezek háromnegyede autóbuszon