Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 4. A városépítés 1945-1958 között

sos épület építését kezdték meg a vásártéren, de emellett az Építési- és Közmunkaügyi Miniszté­rium 1949-ben 30 munkás-családiház építési ak­ciót is lehetővé tett. A város 160 négyszögöles telekkel járult hozzá, hogy az acélgyár északi ré­szén /ma Művésztelep/ a Rokkant-telepen, Pap­tagon kezdőjenek meg az építkezések. Ezekkel a döntésekkel alapozták meg azt a folyamatot, melynek révén több mint 200 ilyen típusú lakás készült cl a következő évtizedekben. Az egyes városrészek beépítésénél már terveket készítet­tek, melyek szervesen kapcsolódtak a város egy­séges és távlati tervéhez, fejlesztési elképzelésé­hez. A salgótarjáni törekvéseket az is indokolta, hogy az ÉKM az 1950-es években központilag irányított állami lakásépítési politikát folytatott. A lakásépítkezés a kor terveinek és technikái­nak megfelelő épületeket és városképet eredmé­nyezett. Ezek az épületek a volt vásártér, a me­gyei tanács épületétől déli irányban és az acél­gyárhoz vezető úton találhatók. Feladatukat, hogy a tömeges lakásigényeket kielégítsék, be­töltötték, más építészeti értéket, szépséget nem tudnak felmutatni. A tanácsok megalakulása után 1951-ben a város kezdeményezte, most már a megyeszékhely új általános rendezési tervének az elkészítését. A feladattal a Városépítési és Tervező Vállalatot bízták meg. Az elkészített terv alapján a város vezetői és a szakértők há­rom kérdésben vitatkoztak: hol épüljön meg a városközpont, és hogyan épüljön tovább a város, milyen legyen a közlekedés iránya és végül, ho­gyan oldják meg a vízellátását, a csapadékvíz és a szennyvíz elvezetését? A város további építésének eldöntése miatt a terv nagy jelentőségű volt, mert hosszú távra meghatározta az itt élő emberek életét, munka­körülményeit, életmódját, a városképet. Akkori­ban 44000 lakosra tervezett várost 9 övezetre osztották fel. Legfontosabb kérdés az volt, hogy a városrendezés komplex városépítő vagy lakó­telep létesítő jelleget kapjon? Az új városköz­pont kiépítésének gondolata 1951-ig nyúlik

Next

/
Thumbnails
Contents