Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944

külsőt kapott. A Pécskő utca és a Menház utca között, a Fő utcával párhuzamosan alakították ki a Somlyó utcát. A Pécskő-domb /Kopaszhegy, Cigányhegy/ derekát övező új utca neve: Kistarján utca, melynek nyugati oldalán az MSZMP Oktatási Igazgatóságának többszintes épületét emelték. Az utca a Pénzügyi és Számviteli Főiskolánál végződik. A domboldalban emelkedik a Bolyai János Gimnázium és a Furák Teréz Középiskolai Kollégium, /ma Lorántffy Zsuzsanna nevét viseli/ valamint a PSZF Kollégiumának épületei. A régi Somlyó utca emlékét az itteni Kissomlyó út őrzi. A városházát 1922ben, majd 1935-ben átépítették és a városi tűzoltóságot helyezték el a földszinti részen, majd élelmiszerüzlet, utóbb lebontásáig /1988/ teljes egészében közigazgatási funkciót töltött be. Salgótarján az 1930-as években már jelentős oktatási intézményekkel rendelkezett. Volt gimnáziuma, polgári iskolája, állami és társulati elemi iskolái, óvodái. A közel kétezer lakóházának kétharmada egyszobás, négyötöde villany nélküli. A vízvezetékkel ellátottak száma csak 5 % volt. A középületek döntő többsége 1922-1929 között készült el: honvédlaktanya /1922-24/, bányakapitánysági épület /1924/, bányaigazgatóság /1923-25/, reálgimnázium /1923/, városi kis víztorony /1924/, városi uszoda /1916-1925/, sporttelep /1925/, vásártér /1925-1927/, a városi mérnöki hivatal tervei alapján a közvágóhíd /19261927/, adóhivatal /1927/, a rendőrkapitányság /1927/, a járásbíróság /1928/, főszolgabírói hivatal /1928/, csendőriskola és laktanya /1928/, református templom /1929/. A Munka című újság "A széttagolt és mégis egységes Salgótarjánt" idézi elénk 1932-ben: "Tarján helyzeti társadalmi széttagoltsága hovatovább a nem éppen kívánatos curiositások sorába veti a megyei várost. A vasgyár már régóta helyzeti adottságai, tisztviselő és munkás osztálya révén - hajlamos volt elkülönülni "extra vas-