Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944

nem kedvezett ennek. Ezért a belső és főleg a külterületeken található szabad helyek kerültek beépítésre /Szilárdy-rét, Somlyó, róm.kat. templom keleti domboldala, vásártér, stb./. 1925-ben a város vezetése alapvetőnek tartotta azt a célt, hogy a központ oldalirányban is terjeszkedjék, ezért a vasúti átjárók építését erőteljesen szorgalmazták. Ugyanakkor a város hosszirányú terjeszkedését nem tartották célszerűnek. Az ellentmondásokkal terhes munka eredménye Salgótarján új városrészeinek kialakítása lett: 1. A város ENY-i részén, a régi vásártér területének és a Luby-birtoknak a felhasználásával a húszas években alakult ki az Újtelep. Közhivatalai 1926-1929 között épültek meg, többek között a városi rendőrkapitányság, járásbíróság, csendőriskola, református templom, az utcahálózat és a kertes, családias villák sora.