Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 3. A városiasodás útján 1922-1944
nyok megnehezítik, szinte lehetetlenné teszik a fejlődő településmagok összenövését. A településszerkezet gerincét mindvégig a Tarján-patak fővölgye és a benne húzódó 21. sz. főútvonal, illetve a Hatvan-Salgótarján-Losonc vasútvonal képezi. Ehhez a főgerinchez kapcsolódnak a mellékvölgyek települései. Salgótarjánról elmondhatjuk, hogy itt csak egy lineáris rendszerű, mélységében tagolt, több központot magában foglaló középváros keretei alakulhatnak ki. A két világháború közötti időszakban az anyagiak hiánya miatt a tervet nem tudták megvalósítani. A város vagyonának jelentős részét képező ingatlanok a 20-as évek közepén ingyenadományként számolódtak fel. Olcsó telket adományoztak a városi életet reprezentáló állami, közigazgatási épületek céljaira. A kormányzati funkcióból adódó hivatalok a fiatal város rangját voltak hivatva növelni. Üzletet remélve megmozdultak a város régi és újabb keletű földbirtokosai, és parcellázni kezdték a művelés alá nem vonható, lakatlan területeiket: Szilárdy-család így 121 parcellát alakított ki, s a vásártér áthelyezése céljából szántóföldjét is átengedte. A régi vásártér az új városrész un. "úri negyedének" kiépítését volt hivatva szolgálni. A vele rokonságban álló Luby-család szintén az újtelepi részen parcellázott, a Kretsch-család pedig az acélgyári munkások részére 66 parcellát ajánlott fel. Ezek a telkek azonban a lakosság kisebb hányadának lakásgondját tudták csak enyhíteni. 19221928 között a város a járdaépítéseken, közlekedési utak burkolásán és a Piactér, valamint a Kis-utca rendezésén kívül másra nem tudott figyelmet fordítani. A maga nemében azonban ezek a munkák is fontosak voltak, hiszen ezekkel szüntették meg a város földútjainak jelentős részét. Eközben megsemmisítették városunk természeti érdekességének számító pécskői bazaltoszlopot, melyet a Pécskői Bazaltbánya Rt. 1923. október 27-én lerobbantott, és az így nyert anyagot a város utcáinak kövezésére használta fel.