Balogh Zoltán - Fodor Miklós (szerk.): A nógrádi szénbányászat története 1848-1992 (Salgótarján, 2018)

3. terem

külszínen gőzmozdonyokat alkalmaztak. A bányáktechnikai fejlődése a termelés intenzív növekedését eredményezte. Magyarország első keskenynyomtávú fogaskerekű iparvas- útját az RM5V Rt. helyezte üzembe, amely a salgói szenet szállította a vasgyárba.

Az 1896-1910 közötti időszakban a nógrádi bányászat úttörő volt az elektromos energia, illetve elektromos technológia használatában. Az elektromos energia fokozatosan felváltotta a gőzenergiát. Minden nagyobb akna mellett villamos erőközpont létesült. A termelt energiát világításra, szellőztető és szivattyú berendezések működtetésére, majd földalatti és külszíni szállításra használták. Az SKB Rt. 1910-ben alapította a vízválasztói villamos erőművet Zagyvaróna területén. Az áramfejlesztést 1912-ben kezdte meg az erőmű mint központi áramfejlesztő telep. A külszíni szállításnál villanymozdonyokra tértek át. Magyarország első villamos mozdonyát az ÉKI Rt. Csibaj János-aknáján állították üzembe 1892-ben, néhány hónappal a mozdony bleibergi (Ausztria) üzembe helyezését követően.

1910-1924 között a vég nélküli kötélszállító berendezések forradalmasították az aknaszállítást. 1910-től a végtelen lánc- és kötélszállítás klasszikus hazájának Salgótarjánt tekintették. Külföldről is idejártak tanulmányozni a beépített berendezéseket. Egyes bányáknál már a villamosenergia elterjedését követően is voltak kötélszállító gépek (vitlák) alkalmazásban. Általános elterjedése azonban a kötélfeszültség-kiegyenlítő feltalálását, ill. alkalmazását követően indult meg. Az új bányaüzemek már mind lejtősaknás kiképzésűek voltak, a végnélküli kötélszállítás a földalatti szintes szállítást is gépesítette, kiszorítva így a lovakat a föld alól.

A korszakban kísérleteztek a jövesztés gépesítésével: réselőgépeket, kombinált réselő- és rakodógépeket is alkalmaztak. A munkahelyi körülmények - főleg a geológiai okok - ezek rendszeres használatát nem tették lehetővé. A bányagépészetben bevezetett újítások közül csaknem mindegyiket kipróbálták a szénmedencében.

Réselőgép Rónabányán, 1920-as évek

A korszak egyik kiemelkedő ipari műtárgya a Somlyói völgyhíd volt.

Az 1924-1945 közötti periódusban a minőségi szénigények szükségessé tették a szén- feldolgozó művek tökéletesítését, a szénnemesítést, valamint az aprószén értékesítését. Ezzel egy időben az 1920-as évek közepén megépült a kazári, mizserfai, gyularakodói és kisterenyei osztályozó. Az aprószén értékesítésére 1930-ban Kisterenyén és Nagybá- tonyban az osztályozó mellett brikettgyárak épültek. Az 5KB Rt. bányáinak gyenge minőségű, ún. karós szenét alakították át ge12