Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)
Az üveggyűjtemény kialakulása
23 a gyár 1926-os újraindulása utáni időkből származik, így az Igmándi és Ferenc József keserűvizes, a Margitsziget, Kristály, Harmatvíz, Mohai Ágnes ásványvizes palackok. A négy nagy budapest-köbányai sörgyár: a Dreher Antal Serfőzdéi Rt., Dreher-Haggenmacher Részvényserfözöde Rt., a Polgári Serfőzö Rt. és a Fővárosi Sörföző Rt. is Salgótarjánban rendelte meg söröspalackjait. A vidéki sörgyárak közül a nagykanizsai Király-Sörfőzde Rt. és a pécsi Pannonia Sörfőzö Rt. is Salgótarjánban gyártott palackokba töltötte söreit. A családi sörös 1,5 l-es palackokban vitték a sört a közeli kocsmából vagy a gyári kantinból a salgótarjáni munkások haza az ünnepekre és fizetéskor. A bortermelők boraikat félautomata KIKO gépen készült 0,7 l-es rajnai és bordói palackokban forgalmazták. A Hangya ún. füredi palackokba szerelte ki asztali borait. A tokaji borok számára külön tokajis borospalackokat gyártottak eleinte kézi fúvással, majd félautomata gépen. A fütyülős palack tervét Mánczos József készítette. Szódáspalackokat már a századfordulón is gyártottak főként színes üvegből, de a szódásipar felvirágzása az első világháború utáni időszakra esik. Ekkor már szinte minden településen működött legalább egy szikvízgyártó üzem. Ennek megfelelően a szikvizes palackokra a szikvízgyártó cég és a település neve került. A gyár 1925-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdonába került. A bánya már korábban is rendelt az üveggyártól élelemtárai számára Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. feliratos csatos szikvízüvegeket, 1922-ben pl. 15 000 db zöld, patent-szikvízüveget. Valószínűleg az üveggyár SKB Rt.-s korszakának (1925-1948) emlékei az aljukon bányászjelvényes üvegpalackok. 1934-ben kezdték meg a kisebb űrtartalmú demi- zsonüvegek félautomata gépeken történő előállítását. 1936-tól gyártási ágként jelentkezett a pezsgősüveg-termelés. Az országban elsőnek a salgótarjáni üveggyárban sikerült kifogástalan pezsgősüveget gyártani. „Mi vagyunk az elsők Magyarországon, akinek sikerült kifogástalan pezsgősüveget gyártani, mert a múlt évben leszállított 1 vagon pezsgősüveg a követelményeknek teljesen megfelelt." Az első megrendelők a Törley, a Francoise és az Eszterházy A mindennapok üvegei Az üveg lényeges helyet foglal el étkezési és italkultúránk alakításában. 1927-ben indult meg a fehérüveggyártás. Ebben az évben a fő profil a különféle űrméretű fehérpalack- termelés volt, de már megjelent a fúvott pohár és a háztartási fehérprésüveg-gyártás is. A fehérüveg-termelésnek fontos csoportját alkották a háztartásokban használatos ún. idényáruk, a be- föttes-, konzerves-, uborkás- stb. üvegek, valamint a különféle asztali présüvegek, pl. tortatál, vaj- és sajttartó, sótartó stb. : DORNYAY pezsgőgyárak voltak. A pezsgőspalackok félautomata KIKO fúvógépen készültek, aljukon homokfúvásos Patent Törley felirattal. A háború után a zöldüvegtermelés 1968. évi megszűnéséig - csakúgy, mint a háború előtt - a Salgótarjáni Öblösüveggyár és a Sajószentpéteri Üveggyár látta el zöldpalackkal a sör-, bor- és ásványvízipart. A söripar részére termelt kezdetben az 1954-ben üzembe helyezett 10 karú Owens automata palackgyártó gép, amelyen a 0,45 l-es és 0,5 l-es söröspalackokat állították elő. Az 1960-as években már ásványvizes füredi- és rajnaiboros-palackokat gyártottak a gépen. A pálinkás- és más szeszes-fehérpalackok, valamint a tejespalackok előállításában a gyár a Tokodi Üveggyárral osztozott. A háztáji földeken, a hobbikertekben egyre jobban elterjedt szőlőtermesztésből adódó házi borászkodás nélkülözhetetlen tartozékai voltak a nagy- és kisméretű ballonok, a lopótök. A pálinkatárolás eszközei a különféle méretű fonott és sima, kisebb és nagyobb méretű demizsonüvegek. Az 1980-as évek elejétől a Salgótarjáni Öblösüveggyárban gyártották az első magyarországi whisky, a Club '99 palackját. A húsvéti locsolkodás szokása a különféle kölnisüvegeknek biztosított piacot. A mintakönyv tanúsága szerint a legkülönbözőbb alakú kölnisüvegeket állította elő a salgótarjáni üveggyár. A téglatest alakú Egzotic és Dandy kölnisüvegek mellett a félkör alakú Marvel-Puch üveg is igen népszerű volt. A Salgótarjáni Üveggyár palackkönyve szerint különleges formákat is előállítottak, volt bohóc-, autó-, rendőr- és a revolverformájú üveg is. A háborús időkben pedig a tankalakra préselt üvegek hódítottak. Az 1940-es évektől már a falvakban is divatossá vált a szagos vízzel való locsolkodás. A vegyeskereskedésekben nagy négyszögletes kölnisüvegböl mérte ki a boltos a kölnivizet a legényeknek. 1958-tól gyártotta a Salgótarjáni Üveggyár a Kék Nárcisz kölnivizes üveget. A félautomata fúvó- és préstechnika megjelenéséig a hagyományos kézi fúvásos módszerrel készültek a gyógyszeres- és vegyészeti palackok is. Félautomata kékítös, Borolin, Brázay, Diana sósborszeszes palackok, KIKO (félautomata) tintásüvegek jelzik e termékeket. BÉLA MÚZEUM / SALGÓTARJÁN 1932-ben a fehérüveg-gyártmányok belföldi piaca szabályozására a Tokodi üveggyárral és a Kossuch János Bt. ajkai gyárával létrehozták az Üvegértékesítő Kft.-t. Az üveggyárnak az 1933. évi BNV-n kiállított préselt üvegei, modern vizes-, boros-, likőröskész- letei, fekete üveggel kombinált tárgyai, befőttesüve- gei, egészségügyi és vegyészeti üvegei nagy sikert arattak. Joggal Írhatta tehát az igazgatóság az 1933. üzleti évről szóló jelentésében: „Miután az összes magyar gyárak között a salgótarjáni préselt üveg a legqualitásosabb, az ÜVÉRT igyekszik a préselt üveg
