Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)

A salgótarjáni öblösüveggyártás története

13

DORNYAY BÉLA MÚZEUM / SALGÓTARJÁN

Sikeres minőségi öblösüveggyártás (1970-1988) A fénykor (1970-1980)

A hetvenes évek elejére, a IV. ötéves terv kezdetére kialakult az új üvegtermelő és -feldolgozó kapacitás. Az elmúlt évtized termelési struktúráját átalakító beruházásokat követően további célkitűzés maradt az automatika fejlesztése, korszerűsítése a gyártás minden területén. A tervezés a hazai megrendelések teljesítése mellett az exportképes termékszerkezet bővítését, a kivitel növelését célozta meg. A gyár termékszerkezetének átalakulását a piac jól fogadta, amely a további ösztönzéssel hatott a fejlesztéspolitikára.

1970 II. félévétől 1972 végéig közel 90 millió Ft-os beruházást valósítottak meg, mely a kehely- és pohárgyártást, feldolgozást, a világítási termékek előállításának gépesítését, a présárutermelést, az egyéb üvegelőállító tevékenység megújulását szolgálta. Felkészültek rubelelszámolású piacon a lámpabúra, dollárelszámolású területen a csiszolt áru, belföldön a vendéglátóipar hitelesített termékeinek keresletére. Célgépeket, polírozó automatát, új pattantó- és csiszológépet, korsószájkivágót, dekorcsiszoló automatát helyeztek üzembe.

1972- ben az új „E" kemencén megkezdődött az automata kehelygyártás. A felső, öblös részét a „H" kádról áttelepített Olivotto automata készítette. Stark Ferenc főtechnológus a lábrész [szár és talp) előállítására automa présgépet tervezett. A két elem összeolvasztását új célgép kialakításával oldotta meg. Több évtizedes műszaki tevékenységéért Eötvös-díjat kapott. További műszaki fejlesztési és beruházási feladat volt a minőségi présárugyártás növelése, a vasformagyártás korszerűsítése, a karusszel rendszerű szitanyomás bevezetése, a zsugorfóliás csomagolás megvalósítása.

1973- ban edzett presszós poharak, homokfúvással készült üvegburák, modern szitanyomású áruk

Ili

J V

|Ji lii. M »i» W

1/ Ki fl

11 r nn

[i

'f'. ■ r:Ţ3?,~'

kerültek gyártásba. Ebben az időszakban már nagy szériákban állították elő a színező üvegrudakkal készülő ún. überfangos (kétrétegű) finom üvegeket, a közkedvelt rőmerkészleteket, az egyedi termékeket. Az év során a gyár elérte a 2 637 fős létszámcsúcsot.

1974-ben a belföldi piac lényegesen mérsékeltebb érdeklődése miatt növelték a dollárelszámolású exportáru-előállítást.

A tervidőszak végéig az évi 13 ezer tonna körüli ki- bocsájtás 80%-ot meghaladó árbevételnövekedést, 170% exportemelkedést eredményezett. Az 1970-es termelésiérték-bázison 152% finom-, 172% minőségi, 424% világítási árugyártás-emelkedés történt. A kivitel különösen az utolsó, 1975-ös évben mutatott kiugró értéket. Javult a minőség, a hatékonyság, bővült az igényes piacra szánt termékek köre.

1974-ben elhatározott fejlesztési irányok megteremtették az V. ötéves terv alapjait. A kiemelt termékeknél az 1975-ös bázison 11%-os csomagoló- 22%-os finom-, 43%-os minőségi, 52%-os világítási üvegárugyártás-többletet irányoztak elő.

A piaci igényeket folyamatosan ütköztették a gyár műszaki, technológiai felkészültségével. 1977-ben közép- és hosszútávú stratégiát alakítottak ki. A kézi gyártás fejlesztése munkaerő hiányában korlátozottá vált. Középpontba a piaci igényekkel alátámasztott gépi gyártás került. Ennek első lépéseként a vékony falú pohár- és kehelygyártás a Tanhuta üzemcsarnokába került („J” kád). [Az üvegfúvóképzést az „A" jelű kis kádra helyezték át). A technológiához telepítettek 2 db 8 állomásos csiszoló automatát.

4 állomásos IS rendszerű gyártógéppel fejlesztették a csillárüveg-gyártást, mely többrészes formákkal széleskörű választékot, formadekoros termelést biztosított. A feldolgozásra 3 durvacsiszoló félautomatát, 2 festékszóró automatát telepítettek. Üzembe került egy francia pattantó-csiszoló gép, egy hatállomásos présgép, valamint két egyállomásos palackgyártó gép. Ebben az évben adták át az új mintatermet, fejlesztették a dobozüzem gépparkját.

1977 a salgótarjáni öblösüveggyártás legsikeresebb éve. A közel 15 ezer tonna raktárra érkező „jó áru" termelési értéke az előző évhez viszonyítva 11%- os növekedést jelentett. A 24%-os exportemelkedéssel a kivitel 54% fölött alakult, melynek 55%-a dollárelszámolású volt. Az árbevétel-arányos nyereség 26%-ra emelkedett, a gyártörténet során a legmagasabb meghaladta a 130 millió Ft-ot. 1978-1980 során a termelési árbevétel növekedési üteme a magas bázishoz viszonyítva lassult, a nyereség és export értéke csökkent.

Az 1970-es évek végére új dobozüzemet létesítettek, zsugorfóliás csomagolást alkalmaztak, Resimite- fóliás kartondobozos csomagológépet vásároltak.