Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)

Zenthe Ferenc - A nemzet kapitánya

Mese a 12 találatról - Makk Károly rendező neorealista ihletésű vígjátéka még a forradalom előtt készült, de csak 1957 februárjában került bemutatásra. Négy történet, négy köznapi figura, akik megpróbálnak rendet teremteni - nem a történelemben, csak a magánéletükben. Zenthe itt csak mellékszereplő, de kétségtelenül karakterisztikus egyéniség, aki elrendezi a dolgokat, legalább a világ egy apró szegletében. Egy focista, aki nincs elszánva magától a totális futballőrület idején sem, tudja, hol a helye, s mit ér az, amit csinál. Nem veszíti el a józan eszét a sikerektől, és megőrzi a humorát, amellyel a világ valamennyire elviselhetővé válik, talán mások számára is.

Két jelentős, megszerzett vagy ráaggatott karakterének megfelelő filmszerepet kapott az ötvenes/hatvanas évek fordulóján. Az egyik a Fapados szerelem, egy úgynevezett munkástémájú történet, amelyet a korabeli filmélet irányítói szívesen láttak a vásznon. Hogy a nem is kicsit sematikus konfliktus valamelyest életszerű lett, abban nem kis szerepe van a remek színészeknek, elsősorban Zenthe Ferencnek. A szerepe szerint egy öntudatos munkást kell játszania, aki megvédi az ártatlanul megvádolt tanárnőt - közben ugyan beleszeret, nem is kicsit, hanem nagyon, de egy valamirevaló film nem lehet meg szerelem nélkül.

A Kölyök Törőcsik Mari jutalomjátéka, aki egy szocialista Cilikét, egy hebrencs munkáslányt alakít. Zenthe megint a megmentő szerepkörében jelenik meg. (Hozzá kell tenni, hogy az egész filmet Dunaújvárosban forgatták, amely a forgatás idején, 1959-ben még a szovjet diktátor nevét viselte.) Afféle nevelődési történet, mulatságos vígjátéki fordulatokkal. Mindenki pátyolgatja a kétbalkezes fruskát, KISZ-titkár, gyárigazgató, rendőrnagy. Zenthe egy magyar viszonyok között luxusnak számító nyitott sportkocsin érkezik, kicsit úgy, mint Lohengrin a hattyún. Foglalkozása titok, lehet sportoló, lehet külkereskedő, aki csak úgy szabadon jár-kel a világban, és nincs más dolga, mint hogy fiatal lányokat a Dunából kimentsen.

Ugyanaz - kétszer. Zenthe úgy hódít, hogy megmenti a nőket. Olykor nem is magának, hanem az életnek. Ez lett filmszínészi karakterének legjellemzőbb vonása.

Milyen volt Zenthe Ferenc a színházban? Hagyott-e olyan mély nyomokat, mint a filmvásznon, a képernyőn vagy a rádióban?

Élete végéig, amíg hívták, amíg szerepet osztottak rá, a Madách Színház tagja maradt. Hűség ez? Vagy csak egyszerűen arról volt szó, hogy nem keresték meg máshonnét szerződési ajánlatokkal. Tény, hogy az 1956 utáni években, az 1960-ban a nagykörúti épületbe költöző színház a virágkorát élte. Az a rendezői triász (Ádám Ottó, Pártos Géza, Vámos László) a legjobb teljesítményeket csalta ki a színészekből. Akkor futott hosszú szériában a Pillantás a hídról Pécsi Sándorral, A vágy villamosa Tolnay Klárival, no és a rekord-előadásszámot megérő Hamlet Gábor Miklóssal a

6 I Zenthe Ferenc és Salgótarján