Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)

Zenthe Ferenc és Salgótarján

„...jó szóval oktasd, játszani is engedd..."

Fejezetek a 40 éves József Attila Művelődési Központ történetéből Salgótarján 2006

„Köszönöm, hogy ide születhettem"

Jobb későn, mint soha - tartja a mondás, melynek igazságát tanúsíthatja a József Attila Művelődési Központ színháztermének közönsége is, amelyik 2005 áprilisában hatalmas vastapssal köszöntötte 85. születésnapja előestéjén Zenthe Ferencet, Salgótarján szülöttét abból az alkalomból, hogy színművészként először lépett fel szülővárosában. Szakonyi Károly a „Turini nyár" című játékában egy Antonio nevű festőt formált meg, a tőle megszokott színvonalon, derűskedéllyel, kedves gesztusokkal.

Az ováció, a szeretet persze másért is kijárt Nógrád megye és Salgótarján díszpolgárának. Egyrészt a Nemzet színésze kitüntető címért, amelyet Bessenyei Ferenc januári halálát követően a kollégák egyhangúlag ítéltek Zenthe Ferencnek. Másrészt az életmű-díjért, amelyet a filmvásznon évtizedek óta nyújtott remek alakításaiért ugyancsak nemrégiben kapott a Kossuth- díjas művész. S nem utolsó sorban azért az emberségért, humánus magatartásért, amit egész lénye, megnyerő egyénisége, harmonikus, kiegyensúlyozott személyisége tükröz, sugároz.

Az előadás előtti órában, az öltözőben gratuláltunk neki az újsütetű elismerésekhez. Készséggel fogadott és szerényen - mint mindig - reagált a jókívánságokra.- Milyen érzés lesz kilépni a színpadra, Tarjánban először?- Bevallom: az átlagosnál is jobban izgulok. Ennek az estének súlya van az életemben. A salgói vár alatt láttam meg a napvilágot, itt a városban kereszteltek, s ugyanabban

Zenthe Ferenc első és egyben utolsó színházi szerepe Salgótarjánban

56 I Zenthe Ferenc és Salgótarján