Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)
Zenthe Ferenc és Salgótarján
Tenkes kapitánya, Jób lázadása, Szomszédok, Csocsó - Puck, Zuboly, Lúdas Matyi, Noszty Pál, Scapin. Kitüntetések: Jászai- díj (1954 és 1968), érdemes művész (1975), kiváló művész (1989), MSZOSZ- díj (1993),Kossuth- díj (1997), Nemzet Színésze, Filmszemle Életműdíja (2005) Család: Felesége Gizella, egy fia és két unokája van. Horváth Gábor Miklós Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április 23. A 85 éves Zenthe Ferenc jutalomjátéka Színházi esték A nagy korkülönbségű párkapcsolatok nem jelentenek új témát az irodalomban. Az idős férfiak és fiatal hölgyek szerelmét feldolgozó variációk közül Gerhart Hauptmann német író „Naplemente előtt" című, 1932- ben papírra vetett - később megfilmesítettregénye az egyik legismertebb. Ebben azonban nem csupán érzelmekről van szó, hanem az anyagi érdekek és a szemforgató morál mentén megnyilvánuló éles családi konfliktusról is. Szakonyi Károly drámaíró - többek között az „Életem Zsóka", az „Adáshiba" a „Hongkongi paróka" szerzője - ugyancsak egy románcot örökített meg a „Turini nyár" című, egyfelvonásos színművében. A viszony történelmi pikantériáját az adja, hogy a férfi főhős nem más, mint az emigrációba kényszerült nagy formátumú politikus, az 1848/49-es szabadságharc egyik hőse: Kossuth Lajos, aki 1865 után - rövid megszakításokkal - haláláig, 1894- ig egy Torino melletti kis faluban élt. Mindennapjainak egyhangúságát, a „miként lett volna ha" típusú elmélkedéseit botanikai érdeklődése oldotta valamelyest. A történet idején, 1884-ben a nyolcvankét éves Kossuth megismerkedik Zeyk József diplomata unokahúgával. Az Olaszországban nyaraló, húszéves erdélyi lány eredetileg zongorázni jár Kossuth falusi házába, később azonban kölcsönös érdeklődés, vonzalom alakul ki a fiatal szépség és a tekintélyes, idős korában is férfias, lelkileg és fizikailag egyaránt erős öregúr között. Sarolta odaadó, lelkesedéssel viseltetik vendéglátója tiszteletet parancsoló múltja iránt, élvezettel hallgatja a negyvennyolcas eszméket töretlenül, megalkuvás nélkül valló hazafias eszmefuttatásait, s óvja attól, hogy a kiegyezést el nem fogadó, sőt nemzetárulásnak tartó, továbbra is a Duna-konföderáció tervében gondolkodó egykori államférfit nehogy baj érje túlzott felhevültségében. Kossuth számára viszont az ifjú hölgy bája, természetes életszeretete, gyengéd figyelmessége jelenti a vonzerőt. A finom hangú lírai atmoszférájú játékba jól illeszkednek az Antonio nevű festőművész derűshangulatú látogatásai. A Madách Színház által színre vitt - és a minap a Tarjáni tavasz keretében bemutatott - darabot Gellért Péter rendezte, úgymond, a hagyományos, az őszinte, Oornyay Béla Múzeum I 51
