Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)

Zenthe Ferenc és Salgótarján

Tarjáni Hírmondó, 2003/3.

Salgótarján díszpolgára lett Zenthe Ferenc, Kossuth - díjas művész „Akkor élek igazán, ha felmegy a függöny..."

„Ezt az érzést, hogy az embert a szülővárosa tünteti ki, semmivel nem lehet felülmúlni" - mondta mély, őszinte meghatottsággal a hangjában a Jászai- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Nógrád megye díszpolgára -, amikor a minap a városházán Puszta Bélától, Salgótarján megyei jogú város polgármesterétől átvette a díszpolgárságot igazoló diplomát és plakettet. Az ünnepséget - amelyen a sajtó és az önkormányzat mellett a Salgóbányai Baráti Kör képviseltette magát - azért szervezték, mert januárban, a Magyar Kultúra Napján Zenthe Ferenc színházi elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni.

A hivatalos, de - nem utolsósorban az ünnepelt közvetlen stílusa, barátságos modora jóvoltából - oldott hangulatú ceremóniát kővető beszélgetésen az újdonsült díszpolgár felidézte salgói gyermekkorát. Bár csak tíz esztendeig élt az Isten áldotta szép természeti környezetben, a várból sugárzó történelmi atmoszférában, a tiszta lelkű és hitű bányászemberek között, egész életére meghatározó élményeket szerzett ott. Máig név szerint emlékszik személyekre, büszke arra, hogy még mindig tud palócosan beszélni. Megemlítette, hogy Saigon előbb volt mozi, mint Tarjánban,

Dornyay Béla Múzeum I 41

Zenthe Ferenc és a salgóbányai Pék Antal