Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)
Azok a csodálatos salgóbányai gyermekévek-Zenthe Ferenc gyermekévei Salgóbányán 1920 - 1930
A salgóbányai II. táró bejárata bányászokat. A magazin épületében több érdekes élményben lehetett része. Itt volt a Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgóbányatelepi Felvigyázó és Munkásszemélyzeti Olvasó Egylete székhelye, a munkás és altiszti szoba a könyvtárral. Az olvasóköri helyiség adott helyet a műkedvelő előadásoknak és a táncmulatságok hagyományos helyszíne is ez volt. Az első osztályt 19 salgóbányai és eresztvényi fiúval, és 12 lánnyal kezdte meg 1926- ban. Kik voltak az iskolatársai? Zömmel salgói bányászgyerekek és néhány iparos gyerek, de osztálytársaivá lettek az Eresztvényben létesített bazalt kőbányatelep, valamint a Salgó-pusztai Szilárdy-birtok béreseinek gyerekei is. „A Szilárdy-féle birtok szegény gyerekei voltak ezek, akikkel otthon igen keveset tudtak foglalkozni, mivel helysem volt a közös konyhában, lakásban. No és a világítás, nem hogySalgó- pusztán nem volt jó, de 1924-25-ben még én is - Salgóbányán petróleumlámpa mellett írtam előkészületeimet. Nagy öröm volt az, amikor 1925 végén kigyulladtak a villanylámpák Salgóbánya-telepen. - idézte fel a villanyvilágítás kezdetét Danis Margit. Sajnos a bányászok lakásai nem voltak ideálisak. Szoba-konyhás lakásuk kis ablakain alig szűrődött be a világosság. Volt úgy, hogy 10-en is laktak egy ilyen viskóban". - jellemezte a munkás lakóviszonyokat Danis Margit. A kisfiú mindennap hallhatta a klopacska, mélabús, munkára szólító hangját, amely a bányászok számára a műszak kezdetét jelezte. A bányamunkások ekkor még két 16 I Zenthe Ferenc és Salgótarján
