K. Peak Ildikó et al.: Salgótarjánról diákoknak (Salgótarján, 2014)
A városi jogú Salgótarján
A VÁROSI JOGÚ SALGÓTARJÁN .................................. [1922-1944] A növekvő súlyú és érdekérvényesítő erejű nagyközség már a 19. század végétől kezdte átvenni Fülektől a járási közigazgatási funkciókat. 1878-ban a főszolgabíróság, 1880 után a járási adóhivatal költözött Salgótarjánba. 1890-ben vált a nagyközség az akkor még változatlan nevű Füleki járás központjává. 1900- ban költözött Tarjánba a járásbíróság. 1908-tól a járás hivatalosan is felvette a „Salgótarjáni" elnevezést. A település „Salgótarján" névalakját egyébként 1905-től rögzítették hivatalosan, addig „Salgó-Tarján"-ként szerepelt. Szilárdy Ödön földbirtokos 1908-ban indítványozta hivatalosan a községi képviselőtestületi ülésen, hogy Salgótarján rendezett tanácsú város legyen. A kezdeményezésnek mindenekelőtt az iparos-kereskedői rétegben volt támogatottsága. A várossá nyilvánítás közvetlen előzménye az 1920-as trianoni békeszerződés, melynek nyomán Nógrád vármegye addig egyetlen rendezett tanácsú városa, Losonc, Csehszlovákiához került. Későbbi település-földrajzi értékelés szerint Salgótarján a történelmi Magyarország keretei között a harminc legjelentősebb település közé tartozott. A város országos jelentősége Trianon után még nőtt is, ipari-bányászati központként stratégiailag felértékelődött, amellett, hogy korábbi vonzáskörzetének jelentős részét elvesztette a határmódosításkor. A húszas évek első felében az ország széntermelésének közel 30%-át adták a városkörnyéki bányák. Bányászati-ipari súlya, valamint lakosságszáma miatt is „kijárt" tehát Tarjánnak a városi cím. (1920-ban több mint 15.000-en lakták a települést.) A kevéssé urbanizálódott megyében a megyeszékhely, Balassagyarmat 1923-ban kapta meg a városi címet. Érdemes megemlíteni, hogy a Salgótarjántól északra lévő területen 1924 elején határkorrekciót hajtottak végre Magyarország javára. A trianoni békeszerződésben elvesztett Somoskőújfalu és Somoskő, valamint a RMSV Rt. szénmezői, kőbányák, D0RNYAYBÉLA MÚZEUM I 7
