K. Peak Ildikó et al.: Salgótarjánról diákoknak (Salgótarján, 2014)

A modernizálódó Salgótarján

Régi és új - Salgótarján főtere átépítés alatt, 1964.

amikor Salgótarjánt oly rohamosan fejlődő városok elé helyezte az értékelésben, mint Szolnok, Miskolc, Győr, Székesfehérvár." Az 1968-ra elért értékek közül a mintegy 3000 lakást, az új gimnáziumot, (Bolyai János Gimnázium) a 16 tantermes általános iskolát (Gagarin), az új művelődési házat (József Attila Művelődési Ház), a Karancs Szálló és a Pécskő Üzletház felépítését emelték ki.

A tágabban vett centrumban a városiasságot kifejezni kívánó, 21 szintes két toronyból álló garzonház található. Tervezője, Magyar Géza építette itt az 1945 utáni (mások szerint 1927 óta) első, eredetileg is múzeumi célra szánt, 3 zömök tornyú épületet és a filmszínházat. (1975 - 1980) A régi múzeum és a zsinagóga helyén álló - az átlagos panelépületeknél nívósabb - ún. csitlagházakat Finta József tervezte. A szűkebben vett centrum építészettörténeti jelentősége miatt városképi védettséget érdemelne, - állapítja meg a salgótarjáni születésű építészettörténész, Prakfalvi Endre.

1967-ig a volt bányai és acélgyári kórház biztosította a megyei kórház megkívánta ellátást.

Az 1970-1980-as években tovább folytatódtak a lakásépítések. Ekkor épültek az Arany János utcai toronyházak. Az 1970-es évek elején a volt bányatelep helyén épült fel a Kemerovó lakótelep (1972).

1974-ben fogadta el a Városi Tanács VB a Sebaj telepi (Beszterce) és a pálfalvai Brezinán épülő Gorkij lakótelep rendezési tervét. A város északi és déli végpontján

DORNYAY BÉLA MÚZEUM I 31