K. Peak Ildikó et al.: Salgótarjánról diákoknak (Salgótarján, 2014)
A modernizálódó Salgótarján
k 03 A MODERNIZALODO ..........SALGÓTARJÁN Salgótarján - megyeszékhely A hatalmát fokozatosan kiépítő MKP kezdettől mint új megyeszékhelyre tekintett Salgótarjánra. 1946. szeptember 7-én a salgótarjáni városi képviselőtestület előtt Szluka János ismertette az MKP városra vonatkozó fejlesztési és gazdasági tervét. Felvetették Baglyasalja és Zagyvapálfalva Salgótarjánhoz csatolását. Elsőrendű feladatnak tartották, hogy a megyeszékhely Salgótarjánhoz kerüljön, a szükséges középületek felépítése céljából a Szilárdy-birtok területét tartalékolták. 1946. szeptember 20-án a Nemzeti Bizottság kérte, a BM-től a megyeszékhely áthelyezését, mert „ez a megye egyetlen lüktető városa". A helyi megyeháza elhelyezésére a volt csendöriskola-laktanya épületét javasolták, a többi hivatal pedig a honvédlaktanya épületeiben nyert volna elhelyezést. Rákosi Mátyás, az MKP első titkára már 1945. március 25-i főtéri beszédében megadta az alaphangot: „Ne felejtsék el elvtársaim, hogy a salgótarjáni medence a magyar ipari munkásságnak egyik fellegvára, amely mindig az élen járt". A „Munkás szó" 1946. október 27-i számában olvasható Rákosi következő bejelentése, amely Salgótarjánban egy főtéri nagygyűlésen hangzott el: „Két örvendetes hírt jelentett be ezután Rákosi Mátyás. Az egyik: a bányászokat rövidesen bőr és textilárukkal fogják ellátni. A másik: a megye székhelye Salgótarján lesz." A megyeszékhely Salgótarjánba helyezésének gondolata 1947-ben már szerepelt, beépült a városrendezési tervbe. A tényleges döntésre 1949-ben került sor: egy MDP párthatározat mondta ki, hogy Salgótarján legyen az új megyeszékhely. 1950. január 1-jén lépett hatályba a kormány 1949. december 14-én kelt rendelete, melyben DORNYAY BÉLA MÚZEUM I 21
