K. Peák Ildikó - Shah Gabriella: Mihályfi-gyűjtemény - Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján (Salgótarján, 2014)
Egy gyűjtő portréja (Mihályfi Ernőről)
frissen, fiatalosan, töretlen lendülettel és munkaerővel dolgozik. Lelkesedve beszélt mindig terveiről..."5 Igazán mély, komoly, barátinak is mondható kapcsolat Derkovits Gyulához fűzte Mihályfi Ernőt. Az 1894-ben született és tragikusan fiatalon, 1934-ben elhunyt Derkovits Gyula élete egészen más közegből indult, mint a lelkész családból, egyfajta létbiztonságot árasztó közegből származó Mihályfi Ernőé. Derkovits apja asztalosmester volt, s a fiatal alkotónak is - korán megmutatkozó művészi hajlamai ellenére - ezt a szakmát kellett megtanulnia. Mihályfi felívelő karrierjének teljes ellentéte volt Derkovits sorsa, akinek egész életét - tragikus haláláig - végigkísérte a nyomor, a létbizonytalanság. „Nyomorúságos, alig bútorozott szobában az éjszaka meghalt a modern magyar festőnemzedék egyik legkiválóbb tagja. Úgy halt meg, ahogy 39 évig élt Derkovits Gyula, rettentő szegényen, gőgös szégyenkezéssel elbújva az emberek elől. ... Derkovits Gyulát kevesen ismerték, csak a képei tűntek fel itt-ott, kiállításokon, mindig a legteljesebb elismerést, lelkes kritikákat aratva. Ő ezalatt csikágói bérkaszárnyák mosókonyhaszerű padlásszobáiban, vagy újpesti nyomortanyákon bújt meg, néha evett, tüdőbajához gyomorbajt szerzett, időnkint a legnyomorúságosabb lakásból is kidobták, mert nem tudta a házbért fizetni - és közben festett. A legtehetségesebb, legkitűnőbb modern magyar festők közé tartozott... Gyönyörű képei vannak 5 MIHÁLYFI E.: Uitz Béla az ellenforradalom leveréséről tervez freskót. Műterem, 1958. január. In: Mihályfi Ernő: Művészek, barátaim. 166. o. a múzeumban, külföldi múzeumokban is. Annyi pénz sem maradt utána, hogy eltemethessék."6 Mihályfi Ernő e drámai, szuggesztív erejű mondatai többről szólnak, mint a két világháború közti magyar képzőművészet kiemelkedő alakjáról. Szólnak inkább egy - rendkívül tehetséges - barátról, egy olyan emberről, akihez a szerzőt, Derkovits művészetének tiszteletén túl, nagyon szoros és személyes érzelmi kapcsolat fűzte. A Magyarországban 1929. október 6-án megjelent kiállítás-ismertetőt olvasva is érezzük az elemzés igényén túl a személyes érzelmeket: „A kiállítás festője Derkovits Gyula. Vagy két évtizede a legjobban hangzó nevek egyike a modern magyar művészek között, és most ezen a kiállításon csodálatos gazdag érettségben látjuk művészetét. Vérbeli expresszionista festő, akinek formáiban és színeiben mély tüzek égnek, lázas belső feszültség vetődik ki minden képe síkjára. Most feloldódott motívumainak romantikus zsúfoltsága, a belső tűz, feszültség megmaradt, de tisztább és egyszerűbb lett és még sokkal közvetlenebb."7 Mihályfi Ernőről egyébként feljegyezték, s ő maga is említi egyik írásában, hogy az 1950-es években minisztériumi dolgozószobájának falát Derkovits egyik alkotása díszítette. Ennek súlyát akkor tudjuk megérteni, amikor utánaolvasunk, hogy az 1950-es években - József Attilához, a korábbi és későbbi évtizedekben egyaránt 6 MIHÁLYFI E.: Derkovits Gyula festőművész szomorú élete és halála. In: Magyarország, 1934. június 7 MIHÁLYFI E.: Két kiállítás. Magyarország, 1929. október 6. In: Mihályfi Ernő: Emlékirat helyett. 60. o. Mihátyfi-gyűjtemény 7
