Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Prakfalvi Endre: Szemelvények Salgótarján építészetének történetéből
Értékek és Konfliktusok A végrehajtó bizottság 1954. november 3-i ülésén is tartott egyeztetést az általános rendezési tervről, s köszönetét és elismerését fejezte ki a Városterv-nek, mert „a fennálló rendkívül nehéz adottságok ellenére... a terv mind a műszaki megoldás, mind érzésbeli gazdagság szempontjából kiválóan van megoldva.”37 Az általános rendezési tervjavaslat 1954. december elsejei keltezésű. A műleírás szerint a városközpontot a felvonulási tér képezi a környező közintézményekkel (tervezők: Martóhy Győző és Kiss Dénes). A városközpont részletes rendezési terve dokumentumai 1955. október 15-i dátumozásúak (Kővári-Maróthy). A műleírás szerint a terv célja a barakktelepülés felszámolása, az egészségtelen állapotok megszüntetése, az itt lakó és idetelepítendő családok korszerű lakásokkal való ellátása és a központ kialakítása, kul- túrházzal, szállodával, a városi tanács épületével, irodaházakkal.38 Úgy tűnik a város politikai - ideológiai súlya sem volt elég ahhoz, hogy a felépült ill., építés alatti új szocialista városaink - Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló, Várpalota, Újtatabánya - sorába kerüljön Salgótarján.39 Ez a sajátos megkésettség megmentette a várost, a város főterét a szocreál formavilágától és teret nyitott a hatvanas évek modernizmusának. Az új arculat kialakítása 1958-tól vesz lendületet.40 A főtér környékének rendezési tevéhez a szanálási terv 1960. szeptember 15-én készült el a Lakóépülettervező Irodában. Az 'E' közintézményi tömbben - szálloda, művelődési ház - 72 elbontandó lakással, a délről kapcsolódó 172 lakásos lakótömbben pedig 46 lakás (ház) bontásával számoltak.41 Valójában műépítészeti szempontból nem volt történelmi városmag, felszámolása nem tehertétele a múltnak. A főtér végleges kialakítását megelőző beépítési javaslatot Korompay Andor készítette. Az 1960-as tervlapon a szálloda és a művelődési központ már a megvalósult formában jelenik meg. A tér déli oldalát azonban fésűs beépítésben, 4 db É-D-i tájolású, harántálló sávház zárja, a földszinten üzletsorokkal összekapcsolva. Ennek a tervnek súlypontját szintén a főtér kialakítása képezi. „A 10 emeletes szálloda, a művelődési ház, a déli oldal 6 emeletes lakóházai, a meglévő állami áruház és posta 42 továbbá az újjáépítendő 37 MÓL XXVl-D-8-f. 32.d.Jkv.p.3. 38 MÓL XXVI-D-8-f. 32.CL Műleírás p.6„ valamint: XXVl-D-8-f (204) 223, (205) 224, (206) 225. tékák. Lásd még: Építészet és ... 1992 id. mű. pp. 58-59. A szállodát ekkor még a téren az állami áruházzal szemben, de azonos oldaton képzelték el (Az áruház terveit Vass Antal készítette 1951- ben, Építészet és... 1992. id. mű pp. 60., 98.) MÉpm 1956/3. p.70. 39 MÉpm 1956/3. p. 65. A szocialista újvárosok csoportjának több évtizedet átfogó sajátosságainak bemutatása; Germuska Pál: Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. 1956-os Intézet, 2004. 40 Cs. Sebestyén Kálmán: Salgótarján város fejlődése 1958-1968. In.: Nógrád Megyei Múzeumok évkönyve XVI. k. id. mű pp.183-195. 41 Az épületvizsgálati tervlap. 1960. IX. 7-i keltezésű, tervező: Zsigmond G. MÉpM tervmásolat gyűjtemény. 42 A napjainkra átépitett postaház a m.kir. posta építési osztályának volt az első munkája, s az épület típus kívánt lenni. MÉpm 1926/1 l-12.pp.23-25,32. 85
