Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Prakfalvi Endre: Szemelvények Salgótarján építészetének történetéből
Értékek és Konfliktusok tészetben, iránymutató írásában bevezette és értelmezte a szocializmus művészi alkotásainak sztálini definícióját. Eszerint (és kellő tautológiával) a szocialista mű tartalmában szocialista, formájában nemzeti lesz. Az építészeti alkotás dichotómikus szemléleti keretei között a tartalmi oldal az emberről gondoskodás sztálini elvét jelentette, míg a nemzeti forma pontosabb meghatározása további fejlemény.21 Az új szellem a lakásépítés ideológiájának Gádoros nyújtotta értelmezésében is megjelent. Szembeállította a dolgozó ember kapitalizmusból magával hozott vágyát a zöldbe helyezett családi ház iránt, a városi lakóházzal. Pedig ez ma már „az ő számára is emberhez méltó kényelmet tartogat s a feje feletti fedél biztonságáért az egész demokrácia kezeskedik”. S mi több megvéd az ellen is, hogy „a közösségből kiszakadjon, s kerítése védelmében individuummává váljon!.”!22 A tanácsrendszerre történt váltás éve volt 1950. A rendszer természetszerűleg az építésügyet is forradalmasította, mert a „tanácsok révén közvetlen részvételét biztosítjuk dolgozó népünknek, az építkezések végrehajtásában, ellenőrzésében és irányításában. Segítségük nagy lépét jelent majd a néptől idegen, kozmopolita befolyások, a burzsoá ideológia stílushatásainak kiküszöbölésére és a néphagyományok feltárására.”23 Ebben az évben Salgótarján megyei jogú város lett (Balassagyarmat ellenében): „a megyei tanács felállításával népi demokráciánk szoros kapcsolatot létesít a közigazgatás és a dolgozó nép között s ezért a megyei tanácsok székhelyeit úgy jelölte ki, hogy azok a dolgozó nép tömegközpontjaiba (kiemelés - P.E.) essenek. Tehát ipari jellegű városokban...” Adva voltak a jelenlegi megyei önkormányzat székháza építésének elvi alapjai. A középfolyosós elrendezésű alapvetően modern karakterű, pillérvázas szerkezetű, három emeletes épületet Németh Pál (1910-1995) tervezte, a belsőépítészeti jellegű munkákat pedig Tálos Gyula. A szegmensíves záródású három szintes kapuépítmény mögött az előcsarnok és központi lépcsőház szervezi a forgalmat, a baloldali előreugró traktusban a nyolcszögalaprajzú éttermet találjuk, a jobboldalon, a második emeleten a haránt helyzetű közgyűlési termet. A megmozgatott tömegeket négyzetes kiosztású mészkőlapok burkolják, a középső szárny pártázatos lezárást nyert. Formai szempontból a „homlokzat sok hibája ellenére is újabb lépés a stíluskeresés útján.”24 A szocialista tartalomhoz az adekvát formát, stílust 1951-ben a magyar klasszicista építészet emblematikus épületében, a Nemzeti Múzeumban megtartott Magyar Építőművészek I. kongresszusán rögzítették. „A magyar klasszicizmus legszélesebb hagyo21 ÉÉ 1949/4. p.22 és skk. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-56 (szerk.: Prakfalvi Endre) OMvH MÉpM 1992. (Kiállítási katalógus ) Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959 (szerk: Prakfalvi Endre - Hajdú Virág) OMvH MÉpM 1996. 22 Gádoros Lajos: Lakásépítkezésünk eredményei és tanulságai. ÉÉ. 1949/1-2. p.15. 23 ÉÉ 1950/9-10 p. 564. 24 Egyed Zoltán: Salgótarjáni megyei székház. ÉÉ 1951/1-2. pp. 19-22. MÉpm 1952/2. p.63. Az épület szoros rokonságot mutat a Tatabányai megyei tanácsház épületével (t.:Scultéty János). Vö.: Magyar építészet, 1945-1955. (Szerk: Szendrői Jenő) Bp.1955.ln. Építészet és tervezés ... (1992) idmű p.60. A megyeháza mögötti erősen emelkedő hegyoldaton a bányászlakóház építési akció keretében épült, kilenc kétfogatú lakóház 80 lakással, Balogh István és Jäger László tervezésében (1955-1957). MÉpm 1960/2.pp.40, 1961/4.p.21. 82
