Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Prakfalvi Endre: Szemelvények Salgótarján építészetének történetéből
Értékek és Konfliktusok SZEMELVÉNYEK SALGÓTARJÁN ÉPÍTÉSZETÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL PRAKFALVI ENDRE A végső valóság, a tényleges városforma és látványa, a városkép mindig egy egész társadalomnak a türköződése, nem pusztán egy alkotóé vagy alakítók egy csoportjáé. 1 Granasztói Pál (1970) A XX. század folyamán a nagypolitika kétszer avatkozott be döntő módon Salgótarján fejlődésébe. Az első a trianoni országvesztés következtében előállott helyzetből fakadt. Az új határok kijelölés a vármegye városhálózatában hiátust eredményezett. A határmenti helyzetbe került település szerepe felértékelődött, s ezért hamarosan, már 1922. január 27-én városi rangra emelték. A várossá válás folyamatában, az 1924-ben megnyílt népszövetségi kölcsön keretében jutott Salgótarján plusz anyagi forrásokhoz. Az első városrendezési terv a Warga László-féle rekonstrukciós városfejlesztés, végül is nem valósult meg (1926).2 A két világháború közötti időszak fontosabb épületeit számbavéve építőművészed szempontból sajátos kép bontakozik ki. Megjelennek a városban az ország építészetét jellemző stílusok, azonban helyi formáiban esetenként kevésbé karakteresek, s mindenekelőtt hiányzik a nemzetközi modernizmust markánsan képviselő épület. Az elsők a kiépülő hatalmi - politikai intézményrendszer objektumai voltak, ezek közül emeljük ki a rendőrkapitányságot és a csendőriskolát. Mindkét ház az új eklektika legjellemzőbb válfajának, a neobarokknak a körébe kapcsolható. A csendőriskola (és laktanya 1928) Wälder Gyula (1884-1944) tervezése, akinek nevével is szokták fémjelezni ezt az irányzatot.3 1 Granasztói Pál: Az építészeti alakítás lehetőségei a városépítészetben. Magyar Építőművészet (MÉpm) 1971/3. pp.59-60. 2 Schneider Miklós: Gazdálkodás a város javaival. Városfejlesztési és szociálpolitikai próbálkozások. In.: Salgótarján története (Szerk. Belitzky János - Berkes József) Salgótarján 1972. pp. 235-239. Szvircsek Ferenc: Salgótarján város fejlődése 1922-1958. In: Nógrád megyei Múzeumok évkönyve, XVI. St. 1990. (Szerk: Szvircsek Ferenc) pp. 173-182. Dr. Csonka Pál: Warga László élete és munkássága. Építés - Építészettudomány 1978/3-4. pp. 363-379. Kaiser Anna: Warga László hagyatéka a Magyar Építészeti Múzeumban. In: Lapis angularis II. (Szerk. Hajdú Virág - Prakfalvi Endre) Bp. 1998. pp. 229-271. A gyűjtemény Salgótarjánra vonatkozó anyagot nem tartalmaz. 3 Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Bp. 1986.11 skk. Gábor Eszter: A XX. század első felének építészete. In: Beke - Gábor - Prakfalvi - Sisa: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Bp. 2002. 230 skk. Fehérvári - Hajdú - Prakfalvi - Ritoók: Magyar építészet 6.k (sorozat szerk: Ritoók Pál) Bp. 2004. 64. skk. Az un. wälderi neobarokk reprezentatív alkotása a ciszterci gimnázium Budapesten, a Villányi úton (1927-29). Az épületre, Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Bp. 1995. pp. 206-207. Egy jegyzékbeli puszta felsorolásán túl - Salgótarján M.kir. csendőriskola - a Magyar Építészeti Múzeum (MÉpM) Wälder gyűjteménye más adatot az épületre nem tartalmaz. 77
