Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Horváth István: Politikusok vitái a kultúráról az 1960 -as évek elején Salgótarjánban
Értékek és Konfliktusok Az elképzelést megvalósíthatónak tartó csoport hozzászólásai - Iványi Ödön könyvtárigazgató, Belitzky János múzeum igazgató, Czinke Ferenc grafikus művész, Molnár Pál, Gordos János, Géczi János - nyomatékosították a dokumentumban foglaltak helyességét. E nézet helyességét vallóinak fő képviselője - és ez a hozzászólásából is kitűnt - Boros Sándor volt. A közösség kulturális felelősségének és lehetőségeinek hasznosítása mondanivalójának lényeges, egyik kiinduló pontja volt. Az általános tételek megfogalmazását követően leszögezte: „Megyei érdek tehát, hogy Salgótarján kulturális élete fellendüljön, és képes legyen tapasztalatokkal, káderekkel, szellemi termékekkel segíteni az egész megye fejlődését.” Véleményének sok gondolata közül kiemelendőnek tartom az ifjúsággal és az értelmiséggel való törődés hangsúlyozását. Az előbbi esetében a kulturális értékekhez való szoktatás fontosságát helyezte előtérbe, az utóbbinál szellemi erőfeszítéseinek megbecsülését, az alkotó munka termékeinek nyilvánosságát. A kor nyelv- és szóhasználatának megfelelő politikai hangsúlyait is magával cipelő beszéd - a megfelelő és szükséges - korrekció elvégzése után a ma irányításban dolgozók, és mindany- nyiunk számára is tartalmaz hasznos - elvi - jelentőségű útmutatásokat.10 11 A döntés fogadtatása nem volt egyértelmű. Az eredeti szándék az volt, hogy a járási, városi testületek saját feladataikat áttekintik, és megfogalmazzák a kulturális téren esedékes tennivalóikat. Erre lényegében Salgótarján kivételével sehol sem került sor. Az esetleges próbálkozások alacsony szakmai színvonala lehetetlenné tette az esetleges testületi döntések létét is. A központi szervek - a kor szokásától eltérően - nem, vagy alig kapcsolódtak be a döntés előkészítésébe. Ez is magyarázata lehet annak, hogy a később született központi szándék, az eredeti koncepciót szűknek látta, és a döntés egészét, nemcsak elviekben, de konkrétan is szélesíteni javasolta a megye más települései, városai irányában." Ha áttekintjük - összegzés gyanánt - az 1964-es terv értékét, minden túlzás nélkül leszögezhető: annak alapelveinek megvalósulása következtében máig ható, eddig legalábbis páratlan dokumentum született akkor. Hármas követelményre épült, úgymint a helyi gazdaság a helyi társadalom, a helyi politikai viszonyok fejlettségét figyelembe vevő, velük egyenrangú és azokat fejlődésre ösztönző a helyi hagyományokat és az országos trendeket ötvöző kulturális gyakorlat jelenléte. A céltudatos, a szerves fejlődésre építő irányító munka , és végül az intézményhálózat tervszerű és nagy arányú fejlesztése, és folyamatos gondozása. E követelményekre figyelő, és azokat betartó szakmai munka, a mai és holnapi feladataink teljesítésében is nagy segítségünkre lehet. 10 U.o. 16-22.P 11 MSZMP Nógrád Megyei Bizottság. XXVII. 85. 1. fond 3. Csoport 255.ő.e. szám, KB Titkárság határozat 1965. nov.9., 1968. júL 30. 1. fondlO.1968. 49.ő.e. 61
