Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Csongrády Béla: A művészeti élet változása és tükröződése a megyei sajtóban
Értékek és Konfliktusok toliakkal” ékeskedett, tekintve, hogy a központi, úgynevezett „ellátó szerkesztőség” számos országosan jegyzett kortárs író, költő jelenlétét biztosította a megyei lapok számára is. így publikálhatott itt - sokan mások mellett - Buda Ferenc, Devecseri Gábor költő, vagy Szabó Pál író. Előbbiek „Lennék kisgyermek” és „Búcsúzó év” című verse, illetve utóbbi „A krumpli” című novellája a Nógrád 1965. január 1-i számában jelent meg. Baranyi Ferenc 1965. április 4-én itt is megjelentette „1945” című versét. Ugyanazon év április 11-én a Nógrád nagy terjedelemben mutatta be az irodalmi Kossuth-díjasokat - Garai Gábort, Kassák Lajost és Váci Mihályt április 18-án pedig a József Atüla-díjaso- kat Csanády Jánost (akinek mellesleg salgótarjáni kötődései is voltak), Csuka Zoltánt, Földeák Jánost és Vészi Endrét fényképpel, rövid nacionáléval és természetesen versekkel, prózarészletekkel. Gyakoriak és állítólag az olvasók által kedveltek voltak az „importált” folytatásos regények is. A helyiek közül elsősorban a fentiekben már részben emlegetett újságírók szépírói munkái láttak napvilágot a hétvégi mellékletekben. így Borváró Zoltáné, Mátéffy Zoltáné, Barna Tiboré és elég gyakran Vincze Györgyé. Utóbbi „Kihallgatás” című kisprózája 1965. február 28-án jelent meg, amely egy 17 éves fiú csendőri kihallgatását, büntetőszázadba, majd frontra kerülését, illetve eltűnését meséli el. A zárómondat sokat mond: „Parányi falat a háború húsdarálójában.” 1965. február 21-én, az utolsó formailag is jegyzett vasárnapi mellékletben publikálta Tóth Elemér „Lámpák", március 28-án „Tavaszi strófák” című versét. Ebben az időben viszonylag gyakran jelentkezett verseivel „kívülről” egy bizonyos Molnár Jenő zenetanár. Például „Virág nem jutott” című, szép lírai költeménye 1965. január 8-án, egy pénteki napon kapott helyet a Nógrád hasábjain. Ugyancsak külsősnek számított Erdős István, aki 1965. november 14- én „Asszonykérés este 8-kor” című novellájában egy 68 éves özvegyasszony öngyilkosságát meséli el. Jelen sorok írója - aki cikkeivel 1964 óta volt jelen a napilapban - ezidőtájt több szovjet-orosz novella fordítását is közreadhatta a Nógrádban. Konsztan- tyin Pausztovszkij „A hó” című novellája 1964. november 15-i dátummal csehovi hangulatban örökített meg egy frontélményt. A fordításhoz Czinke Ferenc rajzolt ihletett illusztrációkat. Jurij Nagibin „A téli tölgy” című elbeszélése egy természetszerető kisfiú - aki ezen szenvedélye miatt késik el rendre az iskolából - élményeiről szólva, 1965. március 7-én jelent meg. Egy másik Pausztovszkij írás, „A legszebb ajándék” fordítása Edward Grig zeneszerző életének egy kedves epizódjáról, 1965. október 3-án kapott helyet a lapban. A Nógrád 1965. január 8-i számában felszabadulási pályázatot hirdetett novella, tanulmány és vers kategóriában március 15-i határidővel. Az első díjat két-kétezer, hatszáz és nyolcszáz forintban, a megyei tanács különdíjait ezer-ezer, illetve háromszáz és ötszáz forintban állapították meg. E kiírás említésének jelen esetben kifejezetten jelzésértéke van, mert a pályázat eredményességéről, a döntésről és a publikálásról nem találtam adatokat. Térben is időben véges dolgozatom csak érintőleges szólt a zenei életről (noha a városi szimfonikus zenekar néhány évvel a határozatot követően megalakult), a néptáncművészet előzményeiről s még úgy sem például a később sok sikert eredményezett néptánc-, vagy fotóművészetről, a Tóth Ilus vezette Főnix bábegyüttes szintén eredményes, bár átmeneti tevékenységéről. Valamiféle összegzés - jó esetben - csak a tanácskozás egésze révén alakulhat ki, ezért én itt és most különösebb tanulság nélkül hagyom abba visszatekintő fejtegetéseimet. Befejezésként Végh Miklós „Rohanunk haza” című ver54
