Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Műveltség és magatartás
Értékek és Konfliktusok van rossz és jó könyv. Csak könyv, leírt ismeret, gyakorlat van. A természetes emberi védekező reflex az érdektelent kioltja: felejtéssel vagy egyszerű félretevéssel. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy kitáguljon a világ: újabb és újabb írásos mű segítségével, a könyv révén juthatunk az ember által megtermelt értékek-minőségek újabb birodalmába. A művészetek üzenete sem érthető a könyvélmény okozta öröm nélkül. Gazdagodik a szellemiségünk úgy is, hogy a könyv kiváltotta gondolatokat a művészi tevékenység más eredményeiben is keressük, a szerencsésebbek összefüggéseket találnak. Innen, ettől az állapottól mehetünk egy lépéssel tovább, amikor minden kor teljes emberi tevékenységének felismerése, a „mozaik” összerakásának képessége sajátunkká lesz, ami elemi erejű élményével tovább és tovább, újra meg újra, új és új ismeret megszerzésére ösztönöz bennünket. Második parancs: az ismeretek rendszerezése. Az alapismeretek, a tapasztalatok megszerzésének primer forrása ma is - és ez az ember további történelmében sem lesz másként - a természet. Ez a világ számunkra, számomra állandó információs bázis. A természet ismerete, közelsége korunk emberének is tulajdonsága kell, hogy maradjon. A „saját” természet léte nem egyszerűen lelki-szellemi, fizikai kiegyensúlyozottságot jelent, hanem a világ dolgainak megismerését, feszültségeinek felismerését, elkerülését vagy tűrését is lehetővé teszi. A természet ismerete tehát nem önmagáért való, hanem szükséges az ember számára, mint társadalmi-közösségi lény számára. Épülhet belőle lelkileg - szellemileg - fizikailag is. Mind a háromféle irányú erősödésére nagy szüksége van. A szépség és küzdelem, az egymásraépülés és fejlődés , a saját erőhöz mért feladat pontos és figyelmes elvégzése minden természeti jelenségben tettenérhető. A figyelő és tanulni hajlandó ember a természetben lejátszódó példaértékű események sokaságával találkozhat. A természeti élmény erőssége megjelenik az emberi - személyes és közösségi - kapcsolatokban is. Ennek jelenléte vagy hiánya nagyban meghatározza azt a viszonyt, amit az ember és a természet között kialakult. Nem kétséges senki előtt, hogy ez a kapcsolat sok vonatkozásban meghasonlott, olykor ellenséges. Az ember szeret győzedelmeskedni. Ezt is a természettől tanulta. De szereti erejét gőgös önmaga-mutogatássá fejleszteni. Ezt már önmagától tanulta. E túlhajtott érzelmi állapot okán akarja maga alá gyűrni a természetet, de embertársait is. Mára világossá vált, hogy ez a választott út zsákutca. A győzelmet az együttélés jelenti. De még mindig kérdés : a felismerést mikor követi valóságos tett. A ter- mészetközeliség, a megfordulás lehet az ember számára kiutat jelentő katarzis. Az ösz- szefüggés felismerése és egyidejű gyakorlása a feladat: önmagunk és utódaink érdekében is elvégzendő. Harmadik parancs: a szellemi önállóság megteremtése és megvédése. Ahány ember, annyiféle rendszer, szerkezet szervezet, amely okosan, vagy kevésbé okosan működik, hat. E sokféleségből, hogyan jöhet létre minőségelvű cselekvés? A természet bonyolultsága, logikájának meg- és felismerése segít, eligazít abban, hogy a társadalom eltérő viszonyai között megkeressük a minőséget, a kevésbé fejlettől a fejlettebbig. Ez a racionalitáselv lehetővé teszi, hogy tapasztalatainkat egybevessük a megvalósíthatósággal, és ennek eredménye segítse előrehaladásunkat. A cselekvés társadalmi és természeti rendjében egyaránt érvényesül a bizalomelvre épülő felfogás. Nyüvánvalóan elsősorban az emberek közötti viszony jellegzetes megha178
