Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum harminc éve (1959-1989)
Értékek és Konfliktusok IV. A múzeum filiáléi 1. Madách Imre Emlékmúzeum, Csesztve Madách Imrének a magyar irodalom kimagasló egyéniségének múzeumát 1964-ben nyitották meg a csesztvei családi kúriában. Az 1983-ban felújított kiállításon a Madách családdal, Madách Imre életével és „Az ember tragédiája” keletkezéstörténetével ismerkedhetnek meg a látogatók. 2. Mikszáth Kálmán Emlékház, Horpács Mikszáth Kálmán horpácsi birtokán épült kúriában 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen emlékházat rendezett be. Az egy szobából álló kiállítást 1964-ben három teremmel bővítették. „Mikszáth és Nógrád" címmel 1982-től látható kiállítás az író személyes tárgyait, a Mikszáth család életének dokumentumait mutatja be. 3. Nógrádi Partizáncsoport Emlékmúzeuma, Karancsberény A községtől 3,5 km-re fekvő hajdani vadászházban, az egykori Nógrádi Partizáncsoport harcálláspontján 1969-ben nyitották meg az első partizánmúzeumot. 1979-ben alakították ki a megye felszabadulását és az európai népek ellenállási mozgalmaiban résztvevő magyarok tevékenységét és Nógrádi Sándor életét bemutató kiállítást, mellyel teljessé vált az Emlékmúzeum. * A rövid tanulmány szándéka az volt, hogy vázlatosan bemutassa az 1959-ben alapított múzeum három évtizedét átfogó tevékenységét, és áttekintést adjon a múzeum iránt érdeklődőknek arról, hogy egy történelemmel foglalkozó intézmény, akarva akaratlanul tevékenységében a politikumot is hordozza. Ennek jól látható megnyilvánulásai direkt és indirekt módon hatnak és hatottak: a megrendezett történelmi kiállítások, melyekben a múltunk haladó hagyományainak szemlélet és tudatformáló hatásai erősíthetők fel, hogy miként mentek végbe a magyar társadalomban bekövetkezett politikai-gazdasági változások, miként alakult mindennapi életünk, műveltségi szintünk, gondolkodásunk. A kultúraközvetítő folyamatok tárgyi bizonyítékai hogyan kerülnek kézzelfogható közelségbe. Ugyanide sorolható az a szisztematikus tudományos kutatómunka is, mely specifikusan célozza meg egyes történelmi identitás kapcsolat meglétét, hogy komplexitásában társadalomtörténeti következtetések megtételére alkalmas legyen. Az alapítók gondolkodásában meglévő szűk, poliükai témaköröket az élet hogyan írta át, hogyan bővült folyamatosan a múzeum szakmai gyűjtőköre. A munkásmozgalmi hagyományok továbbélésének kutatása és bemutatása is hasonló színtereken ment végbe. Szándékaik szerint a munkásmozgalom kutatást beemelték a megye köztörténetének folyamatába, lehetővé téve a teljes körű tudományos vizsgálat objektivitását. A múzeum a maga sajátos eszközeivel fel tudta erősíteni egyes üzemekben a munkásmozgalmi hagyományok 131
