Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)

Boros Sándor: Negyven év múltán

Értékek és Konfliktusok

Negyven év múltán legyen szabad kísérletet tenni néhány következtetés levonására a napirenden szereplő eseménnyel kapcsolatban.-f Bár a hatalmi rendszer szerkezetét és legitimációs forrásait tekintve nem volt demokratikus, képes volt jelentős, az emberek érdekeit megvalósító humánus kezdeményezések befogadására és megvalósítására.

4- A salgótarjáni kulturális fejlesztési terv példája azt tanúsítja, hogy a siker meghatározó feltétele volt a megyei politikai döntési centrumban való megjelenítése és elfogadtatása, mert ez biztosította az erők koncentrálását és a cél tartós fenntartását.

4 Ennek a „siker tényezőnek” természetesen az volt az ára, hogy a célnak és a tervnek összhangban kellett lennie a rendszer ideológiai és politikai tartópilléreivel, önmeghatározásaival, mert enélkül nem lett volna esélye a megvalósulásra.-f A hatalmi szervezet erőforrást és szervező erőt biztosító szerepe nélkül a terv nem valósulhatott volna meg. A pártállami mechanizmus az adott esetben jó célt szolgálva működött.

4 Salgótarján kulturális fejlődésének emelkedő ívét az 1964-et követő negyedszázadban a pártállami szervezet és a társadalmi, valamint szakmai erők együttműködése hozta létre és tartotta fenn. Az örvendetes eredmény látható. Nem kell senkinek sem szégyenkeznie ezért az eredményért és az ezt létrehozó közös munkáért.

4 Nem először fordul elő a történelemben, hogy az ideológiai aura, amelynek jegyében a cselekvés folyik, nem bizonyul örökéletűnek, reálisnak. A cselekvés konkrét eredményei azonban beépülnek az emberek életébe, annak részévé válnak, s így igazolják szükségességüket, történelmi jogosultságukat.

Ez történt meg Salgótarján kulturális fejlesztésében is.

A város szerencséje, hogy ez a fejlődési ív az utóbbi tizenöt évben is fennmaradt, a város kulturális fejlődése a megkezdett úton folytatódott. Köszönet illeti a város mindenkori önkormányzatát és vezetőit, hogy nem tagadták meg az egykor megfogalmazódott tervet. Negyven év múltán elmondhatjuk, hogy az 1964-ben körvonalazódott program Salgótarján eddigi történetében a legnagyobb hatású kukurális kezdeményezésnek bizonyuk, amely tartós nyomott hagyott a város arculatán és lakóinak életében. A program értékelésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogy hatásaiban nem csak egy szakmai, kultúrpolitikai kezdeményezésről volt szó. Nagyobb összefüggésben a Kádár-korszak kétségtelenül része az országban végbemenő modernizációs folyamatnak, s így a salgótarjáni kulturális fejlesztés projektje - függetlenül ideológiai aurájától és a benne részt vevők szubjektív tudatától - objektíve a modernizációhoz szükséges helyi humán erőforrások megteremtéséhez való hozzájárulás volt. Emberileg pedig - mivel a kultúrához való hozzáférés, a műveltség az ember egész életét befolyásolja -, sorsokat határozott meg. így hát szélesebb társadalom-politikai jelentőse is volt a programnak.

Ez a konferencia lehetőség a várostörténet egyik fontos szeletének történeti rekonstrukciójára, az arról való közös gondolkodásra, hogy mitől lett ilyen a mai modern Salgótarján. A múltat szépítés és elátkozás nélkül, úgy kell láttatni, ahogy volt.

13