Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Bódi Györgyné: A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szerepe Salgótarján kulturális életében az 1960-as évek második felében
Értékek és Konfliktusok Jeszenszky Miklós, az egykori első igazgató, majd igazgatóhelyettes, tudományos munkatárs ugyan 1965. július 31-én nyugállományba vonult, helyismereti referensként azonban ő irányította a Balassi Bálint Megyei Könyvtár helyismereti állományának építését és feltárását. A könyvtár szakmai munkatársainak munkamegosztása a következőképen alakult: igazgató, igazgatóhelyettes, olvasószolgálati csoport: 6 fő + 2 félműszakos olvasótermi felügyelő, feldolgozó csoport: 5 fő, területi - módszertani csoport: 4 fő, benne a művelődési autó könyvtárosa, aki 25 letéti könyvtárat látott el. A szakalkalmazottakkal és technikai munkatársakkal együtt összesen 29 dolgozója volt a megyei könyvtárnak. A könyvtár irattárában fennmaradt dokumentumok, munkatervek, beszámolók azt mutatják, hogy a József Attila Megyei Művelődési Központ egyik szárnyába beköltözött intézmény kollektívája szakmai tudását, tapasztalatát jól kamatoztatta. Belakta az épületet, megnyitotta kapuit a 14 éven felüli könyvtárlátogatók előtt, megszervezte a tájékoztató szolgálatot, elindította a helytörténeti anyag feltárását, építette a katalógusokat, szervezte a „kirakatban” a könyvkiállításokat, író-olvasó találkozókat. Az 1966-ban induló harmadik ötéves terv célkitűzéseit a Nógrád megyei állami könyvtár hálózatban a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári irányelvei, a fentebb már megismert MSZMP Nógrád megyei Bizottsága határozata és a Nógrád megyei Tanács programja egységbe foglalásával szabták meg: „A terv készítésénél figyelembe vettük Salgótarján kulturális központtá való fejlesztésére vonatkozó megyei párthatározatot, továbbá a parasztság eszmei és szakmai nevelését, az ifjúság olvasóvá nevelését és az oktató-nevelő munka segítését a könyvtár sajátos eszközeivel.”12 A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár a jobb körülmények megteremtését követően a tartalmi tevékenység elmélyítésére törekedett: „...túllépünk a csak könyvtárszolgáló tevékenységen” - fogalmazott a munkaterv. Az 1966-os évet a könyvtárvezetés úgy tekintette, mint az alapozás, az előkészítés, a lakosság, az olvasók igényeinek felmérésére lehetőséget adó időszak. Fontosnak tartották, hogy munkájukat összhangban más közművelődési intézményekkel végezzék. Természetesen ismét megfogalmazódtak tervszámok is. A megyei könyvtárhálózatban 154 könyvtárral és 31 fiókkönyvtárral számoltak Ekkor országosan erősödött az az elképzelés, miszerint a körzeti művelődési otthonok mellé körzeti könyvtárakat szerveznek - a megyében évente kettőt, 1970-re tizet. A körzeti könyvtárakhoz pedig a kis községek esetében fiókkönyvtárakat kívántak kapcsolni. A már előző tervciklusban összevont iskolai és községi könyvtárakban elsősorban az ifjúsági könyvállományt szándékoztak fejleszteni. A salgótarjáni és nagybátonyi gyermekkönyvtárhoz csatlakozó balassagyarmati gyermekkönyvtár után Pásztón és Szécsényben is gyermekkönyvtár alapításában gondolkodtak. Nógrád megye viszonylatában egy lakosra jutó 1,4 könyvtári kötetről 2,2 kötetre szándékoztak felemelni a könyvtári könyvellátottságot. Egy beiratkozott olvasóra a korábbi 8,3 kötetről 11,1 kötetre tervezték emelni a könyvállományt. Salgótarjánban a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár könyvtári fiókjai (Béke-telepen, a Pécskő utcai klubban, Zagyvapálfalván működő fiókkönyvtárak) számát gyara12 A Nógrád megyei állami könyvtárhálózat III. 5 éves terve. BBMK: iratai 1965. 101
