Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A vállalatok és segédszemélyzetük létszámának alakulása a szénbányászatban 1910-ben: Vállalat Segédszemélyzet 12 3 4 5 segéddel dolgozó 6-10 11-15 16-20 20-nál több segéddel dolgozó 20 8194 1 v. s. v. s. v. s. v. s. 19 4 49 1 16 13 81 v = vállalat; s • segédszemélyzet Az 1920-as népszámlálás adatai szerint az iparforgalmi népesség 30%-on felüli arányban volt jelent Nógrád megyében, valamint a főváros környékén, a szénbánya vidékeken, Borsod megyében, ahol ipartelepek, szénbányák munkáslétszáma magas arányban szerepelt. Az első világháborút követően a hazai szénbányák intenzív kihasználása folyt, ami a szénbányával rendelkező vidékeken a bányászattal foglalkozók számának és arányának erős növekedésében jutott kifejezésre: 1. Esztergom megye 11,0%-ról 22,0%-ra 2. Komárom megye 17,0%-ról 21,6%-ra 3. Nógrád megye 10,5%-ról 13,6%-ra 4. Borsod megye 7,1%-ról 8,4%-ra emelkedett. A bányavidékeken (Esztergom, Komárom, Nógrád) a bányászat szívta fel az iparban bekövetkezett népességfogyatkozást. Borsodban 14-ről kétszeresére nőtt a bányavállalatok száma, a segédszemélyzet azonban alig 1000 fővel szaporodott, hasonló volt a helyzet Nógrád megyében is. A koncentráció igen nagy volt a bányászatnál. 1920-ban az új bányavállalatok legtöbbje, számszerűen 14 Borsodban, 13 pedig Nógrádban alakult, de ezek kisebb vállalatok voltak. Az ezernél több főt foglalkoztató nagy ipartelepek közül csak egy volt Nógrádban. 1910-ben a 11 vállalat 7865 segédszemélyzettel, 1920-ban a 24 vállalat 8671 segédszemélyzettel dolgozott. Salgótarján kereső lakosságának 70%-a tartozott az iparforgalomhoz (lakosság száma: 15213, kereső: 6230; ebből bányászat és kohászat: 1867, ipar: 1953, kereskedelem: 280, közlekedés: 261. Összesen: 4361 - 70%). Tatabányán 91,1%, Ózdon 75,3%, Diósgyőrött 76,2% volt az arány. A bányászat nagyüzemi jellege folytán az önállók száma rendkívül csekély volt, a személyzetnek az önállók számához való viszonyításából mammut arányokat kapunk. Magyarországon 100 önállóra a bányászatban 2885,6 tisztviselő és 77671,7 egyéb segédszemélyzet jut. Azok a nagyüzemek, amelyek 1000-nél több munkást foglalkoztattak, nagyság szerinti sorrendje a következők: 1910 1920 Tatabánya 6200 7580 Salgótarján (Nógrád megye) 3150 2920 Pécs 1363 2007 Dorog 368 1792 Ozd 1427 1700 Baglyasalja (Nógrád megye) 842 1550 Diósgyőr 1027 1254 A salgótarjáni bányák kivételével az összes többi munkás létszáma 1920-ban magasabb volt, mint 10 évvel előtte. A salgótarjáni bánya munkásainak létszámcsökkenését a szomszédos baglyasaljai vállalat létszámának növekedése ellensúlyozza. 82