Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

győr, Ózd, Salgótarján 70%-on felüli mutatójával ide sorolható. A vas és fémipar Nógrádban a keresők 4,84%-át foglalkoztatta, a kő-, föld és agyagipar 3,18%-át foglalkoztatta a keresőknek. A nagyipar munkásainak száma Borsodban 77,1%, Nógrádban 66,3% volt. Az 1000 munkásnál többet foglalkoztató bányavállalatokat nézve Tatabánya után Salgótarján következett, mellette Etes kisközség országosan a negyedik volt: 1. Tatabánya 6200 munkás 2. Salgótarján 3150 munkás 3. Pécs 1363 munkás 4. Etes 1054 munkás 5. Diósgyőr 1027 munkás A járásokat figyelembe véve Nógrád megye Füleki járásában a keresők 19,6%-át a gyári munkások tették ki. Magyar nemzetiségű már ebben az időszakban a bányamunkásság. Nógrádban az arány 91%-os. Az ipari munkásoknál az arány 26,5%. A polgári népesség aránya 1910-ben elérte a 259 660 főt, 21 445-tel több 1900-hoz képest. A külföldi honosok száma is növekedett 2461-ről 2699-re. Az 5000 főnél népesebb községek kereső népességének összetétele (1910): Losonc (12939) kereső népesség száma: bányászat és kohászat ipar kereskedelem közlekedés összesen: 3498 kereső népesség száma: kereső népesség száma: kereső népesség száma: kereső népesség száma: a kereső népesség 51%-a 6744 4 2746 529 219 3498 Balassagyarmat (10887) kereső népesség száma: 4711 bányászat és kohászat ipar kereskedelem közlekedés összesen: 2215 kereső népesség száma: kereső népesség száma: kereső népesség száma: kereső népesség száma: a kereső népesség 47%-a 5 1441 512 257 2215 Salgótarján (13746) kereső népesség száma: 5532 bányászat és kohászat ipar kereskedelem közlekedés összesen: 4234 kereső népesség száma: kereső népesség száma: kereső népesség száma: kereső népesség száma: a kereső népesség 76,5%-a 980 2818 262 174 4234 80