Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
A foglalkozási statisztika fontosabb adatai (1900-ban Nógrád megye) Összes népesség Ebből bányászattal és kohászattal foglalkozó Kereső 102220 Eltartott 136877 Együtt 239097 Kereső Eltartott 5345 8455 Füleki járásban 4655 7331 х A népesség foglalkozási megoszlása községenként (Füleki járás, szécsényi járás (1900)) Község** Jelenlévő polgári Ebből kereső Bányászat és kohászat népesség kereső eltartott Alsó és 2141 901 546 748 Felsőpálfalva Baglyasalja 1826 923 604 646 Barna 694 288 84 119 Etes 1518 614 364 587 Homokterenye 1182 510 156 311 Karancsalja 1347 538 340 430 Kazár 1370 479 178 300 Kisterenye 2778 968 50 116 Lapujtő 1304 435 80 165 Mátranovák 1223 424 100 218 Mátraszele 1148 621 214 223 Nemti 919 352 192 270 Salgótarján 13544 5642 1196 2181 Somosújfalu 1556 538 47 110 Vecseklő 426 166 39 63 Zagyvaróna 3673 1577 414 1239 " a salgótarjáni barnakőszén medence ebben a járásban helyezkedett el M csak néhány, jellemző település adatai kerültek kiemelésre a füleki és szécsényi járásokból. A szénmedencében a 20 főnél nagyobb segédszemélyzetet foglalkoztató vállalatok közül 12 bányavállalat 6930 segédszemélyzettel, az iparban 32 vállalat 5280 segédszemélyzettel szerepelt. A 20 főnél kevesebb segédszemélyzetet foglalkoztató szénbányák közül 6 foglalkoztatott összesen 31 főt. Összesen 18 bányavállalat 6962 segédszemélyzetet foglalkoztatott a barnakőszén medencében. A bányászat, ipar, forgalom körébe tartozó népesség a foglalkozás természetéhez mérten Magyarországon főként a városi népességnek képezte alapját. Tizenegy város volt az országban, ahol a népességnek több mint egyötöde volt bányász, iparos, kereskedő vagy a hitel és közlekedés körében foglalkoztatott személy. Borsodban 29,9%, Gömörben 26,8%, Nógrádban 25,1% volt ez az arány. Az 1890. évi foglalkoztatási adatokkal egybevetve a bányász és iparforgalmi népességnek legerősebb növekedését Borsod megyében 9-10%, Nógrád, Gömör megyékben 5-6% között mozgó értékkel találjuk. A népesség társadalmi tagozódását vizsgálva a foglalkozási statisztika addig, míg a népességnek csupán foglalkozási ágak szerint való megoszlásáról ad számot, csak azt a feladatot oldja meg, hogy az egyének által teljesített munka jellegét állapítja meg. A bányászat és kohászat földrajzi elosztását vizsgálva a szénmedencében, illetve a megyében már az állapítható meg, hogy a legnagyobb összefüggő iparos terület a fülekijárásban, a bányászat szempontjából pedig a füleki és szécsényi járásokban található. A 12 nagy bányavállalat közül valamennyi a szénbányászattal foglalkozott. 77
