Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

igazgató. 1934-ben a bányamérnökök között elsőnek szerzett műszaki doktori címet. Nevéhez fűződik az iszaptömedékeléses bányászat bevezetése, az első hazai vágathajtógép megalkotása. (Schmidt-féle művájár). 1939-ben az SKB Rt. vezérigazgatója lett. 1944-től dr. Chorin Ferenc helyett az elnöki teendőket is ellátta. 1953-ban letartóztatták, a börtönben hunyt el 1953. július 12-én. Schreiner Jenő (1880-?) oki. bányamérnök 1880. augusztus 6-án született Körmenden. Budapesten végezte el a középiskolát 1900-ban. Selmecbányán 1906-ban fejezte be a bányászati főiskolát, az oklevelet 1910-ben kapta meg. Az SKB Rt. szolgálatába 1908-ban lépett Petrozsényben. Bányafőmérnökké 1915-ben nevezték ki, 1920-tól bányagondnok. Dolgozott Somsályon, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak brádi szénbányájánál. Az Osztrák Magyar Államvasúti Társaság vaskői és aninai szénbányáinál. 1922-ben visszatért Salgótarjánba, az építészeti és telepfenntartó osztályon dolgozott 1939-ben. 1941-től igazgatóhelyettes, 1942től az SKB Rt. leányvállalata, a Salgótarjáni Üveggyár igazgatója lett. 1944-ben az SKB Rt. salgótarjáni igazgatója (1944. december 29-1945. június 20.). 1945. júniusától államtitkár, majd állami főmegbízott. 1948-ban nyugdíjba vonult. Schwank Károly (1866-?) bányafőfelügyelő 1866-ban született Miskolcon. A középiskolát szülővárosában a bányafőiskolát Németországban végezte. A haditengerészetnél technikus, majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott. 1902-ben lépett az ÉKI Rt. szolgálatába s 22 éven keresztül a baglyasaljai kerületben működött. 1923-ban vonult főfelügyelőként nyugdíjba. Ekkor nyitotta meg Becskén kőszénbányáját. Sey Tamás (1897-1972) oki. gépészmérnök Baranya-Szentlőrincen 1897. július 7-én született. Pécsen érettségizett 1915-ben. Selmecbányán a bányászati főiskolán 1915-től tanult, oklevelet Sopronban kapott 1923-ban. 1921-1946 között az ÉKI Rt. és az SKB Rt. szolgálatában állt. Műszaki titkár, József akna, Gyula akna, Forgách lejtősakna üzemvezetője volt. 1934-től főmérnök, 1942-ben bányafelügyelő. 1943-ban József-lejtősakna és Forgách-lejtősakna vezetője. 1946-1962 között Dorogon, Pilisszentivánon dolgozott. 1962-ben vonult nyugdíjba. 1972. március 17-én hunyt el. Budapesten temették. Seyler Lajos (1894-1959) oki. bányamérnök 1894-ben Tapsonyban született. Az esztergomi főreáliskolában érettségizett 1912-ben. Selmecbányán kezdte meg főiskolai tanulmányait, melyet az I. Világháború megszakított. Oklevelet Sopronban szerzett 1926-ban. Árvízmentesítő munka után 1932-ben helyezkedett el Homokterenyén magánbányánál. 1939-ben Óradnán az ércbánya üzemvezetője. 1945 után a nógrádi Déli bányaüzemvezetője lett, majd a Mátranováki Szénbánya ny. verérigazgatójaként dolgozott. 1954-ben vonult nyugdíjba. 1959. március 25-én hunyt el Budapesten. 676