Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Moticska Rezső (1909-?) oki. gépészmérnök 1909. április 9-én született Vulkánban. A berlini Technische Hochschulen végzett 1933-ban, majd az SKB Rt. szolgálatába lépett. A baglyasaljai gépműhelyben dolgozott 1933-1936 között, majd a vízválasztói centráléhoz került. 1938-ban kilépett a vállalattól. Müller László (1898-1964) oki. bányamérnök 1898. november 3-án született Nagykikindán. 1916-ban a Selmecbányái főiskolára iratkozott be, 1917-től katonai szolgálatot teljesített. Tanulmányait 1921-ben folytatta Sopronban. Állást vállalt az SKB Rt., az ÉKI Rt. bányaműveinél. 1925-ben Sopronban lett helyettes tanársegéd. 1929-ben szerezte meg az oklevelet. 1928-tól a NUEI Rt. nagybátonyi bányaüzeménél üzemvezető, 1934-ben Óbudán az agyagbányánál üzemvezető, 1941-ben helyettes műszaki igazgató, 1942-ben a vállalat központjába került. A nagybátonyi beruházásokat irányította. 1944-ben műszaki igazgató. 1945 májusától a nagybátonyi bányaüzem vezetője. 1949-ben minisztériumi beosztásba került. 1964. október 12-én hunyt el Budapesten. Nagy Elemér (1892-1927) oki. bányamérnök 1892. október 30-án született Losoncon, itt is érettségizett 1910-ben. Selmecbányán végzett a bányászati főiskolán 1914-ben, oklevelet 1917-ben kapott. 1914-1918 között katona volt, majd 1919-ben az SKB Rt. szolgálatába lépett. Teréz-tárón, Gyurtyánoson, Gusztáv-tárón dolgozott, majd 1924-ben Kisterenyére került. Bányafőmérnökké 1923-ban nevezték ki. 1927. március 26-án hunyt el Kisterenyén. Németh Ferenc (1892-?) oki. bányamérnök 1892. április 2-án született Zalaegerszegen. Bányászati főiskolát Selmecbányán végezte el. Az ÉKI Rt. szolgálatába 1921-ben került, a baglyasaljai mérnökség főmérnöke volt. Niederland Gyula (1895-1989) oki. bányamérnök Selmecbányán született 1895. április l-jén. 1913-ban érettségizett szülővárosában, majd a bányászati főiskolára iratkozott be. 1915-1920 között katona volt, orosz hadifogságból tért vissza. 1921-ben folytatta tanulmányait Sopronban. Oklevelet 1924-ben szerzett. 1923-tól dolgozott az SKB Rt. szolgálatában a bányamérnökségen, a fúrási üzemnél. 1929-től a szénminőség ellenőrzési laboratórium vezetője 1939-ig. Várpalotára helyezték, itt a mérnökséget vezette. 1940-ben Nagymányokon dolgozott, több üzem vezetőjeként. 1943-ban került vissza a salgótarjáni szénmedencébe, a mátranováki Kútfői lejtősakna vezetője lett. 1944-től ismét a mérnökséget vezette. 1945től a salgótarjáni mélyfúrások, laboratórium és mentőállomás vezetője. 1957-ben nyugalomba vonult. 1967-ben Budapestre költözött, 1973-tól Győrben élt az evangélikus szeretetotthonban. 1989. január 12-én hunyt el. 671