Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

nöki oklevelet. 1887-1889 között tanársegéd a főiskolán. 1889-től az aninai szénbányák segédmérnöke, 1890-től az SKB Rt. szolgálatába lépett. Forgách-akna üzemvezetője, a fúrások vezetője. A pálfalvai kerület gondnoka. 1908-tól a handlovai medence feltárásaival bízták meg, bányaigazgató. 1918-tól bányatanácsos, a salgótarjáni központ műszaki igazgatója. 1930. március 4-én hunyt el. Horváth Zoltán (1897-?) oki. gépészmérnök 1897. november 16-án született Debrecenben, Budapesten érettségizett 1915-ben. A budapesti műegyetemen 1923-ban szerzett diplomát. 1923-1935 és 1936-1937 között magáncégnél, 19381941 között a Soliditit Betonépítő Rt.-nél dolgozott. Az SKB Rt.-hez 1941-ben lépett be. Főmérnökként a pályafenntartás volt a feladata. Budapestre, a központi igazgatóságra 1943-ban helyezték át. Hóss-Nagy Lajos (1891-?) oki. bányamérnök 1891. augusztus 31-én született Hódmezővásárhelyen. Szülővárosában érettségizett 1910-ben. A bányászati főiskolát Selmecbányán végezte 1914-ben. Oklevelet Sopronban kapott 1920-ban. 19141918 között katona. 1919-től Nagybányán dolgozott, majd 1920-21-ben az Egri Érseki Uradalom felnémeti szénbányájánál helyezkedett el. 1921-től az SKB Rt. szolgálatába lépett. Gyurtyános, Inászó után 1926-tól Rónán, 1931-től Kazáron, majd Kisterenyén dolgozott 1938-tól. 1927-től bányafőmérnök, 1940-től bányafelügyelő. 1943-ban Rózsaszentmártonba helyezték. Hudák János (1884-?) főbányamester 1884. december 27-én született Nemtiben. Petrozsényben végezte el a bányászati szakiskolát 1911-ben. Az ÉKJ Rt. szolgálatába 1899-ben lépett. A mizserfai József-aknán dolgozott. 1909-1911 között Petrozsényben aknász, 1911-1913 között ismét József-aknán dolgozott, majd 1913-1914-ben János-aknára került. 1914-ben a sajókazai szénbányánál, 1919-1923 között Óradnán a Felsőmagyarországi Bánya és Kohó-műnél dolgozott. 1923-tól főaknász s 1923-1924 között Józsefaknán, 1924-1929 között az etesi Gusztáv-aknán, 1929-1939 között Rau-aknán főaknász, illetve 1934-től bányamester. 1939-től a karancskeszi Jenő-aknán dolgozott, 1942-től főbányamester. Dr. Istók Barnabás (1891-?) oki. bányamérnök, jogász 1891. szeptember 16-án született Német-Palánkán. Az ÉKI Rt. szolgálatába 1921-ben került. József-aknán gyakornok, majd Mizserfán dolgozott. Jámbor Miklós (1904-1984) oki. bányamérnök 1904. május 10-én született Petrozsényben. Középiskoláit Sümegen végezte. 1924-től Sopronban a főiskola bányamérnöki karára iratkozott be. Oklevelet 1931-ben szerzett. Kezdetben taxisofőr, majd 1932-1935 között a Móri Kőszénbánya Rt. alkalmazottja. 1935-1937 között a szarvaskői 661