Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Blaschek Aladár (?-?) oki. bányamérnök 1898-1901 között az SKB Rt. szolgálatában dolgozott. Bortnyák István (1880-?) oki. bányamérnök 1880. szeptember 19-én született Tornyosnémetiben. Selmecbányán 1905-ben szerzett bányamérnöki oklevelet. Ajkacsingervölgyön kezdte pályáját, majd 1907-től Alsópalánkán mérnök, Járdánházán főmérnök. 1911-ben Szuhán dolgozott, 1914-től a dr. Lipták és Tsa Építési és Vasipari Rt. főmérnöke, bányagondnoka. 1916-1917 között katona. 1917-től a Lipták cég nagybátonyi bányaműveinek vezetője. 1938-tól központi műszaki igazgató a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. budapesti központjában. Buckó Gábor (1880-?) oki. bányamérnök Miskolcon született 1880-ban. Középiskoláit Miskolcon, a bányászati főiskolát Selmecbányán végezte. Rézbányán bányatisztjelölt, majd Budapesten a MÁFI-ban bányageológus. 1906-tól Diósgyőrben üzemmérnök, 1908-tól az RMSV Rt. mérnöke Ózdon. 1910-ben Rozsnyóbányán lett mérnök. 1912-ben Járdánházán üzemfőnök. 1931-ben Salgóbányára került üzemfőnöknek. 1937-től bányagondnok. 1941-ben távozott el Salgóbányáról. Burghardt Zoltán (1914-?) oki. bányamérnök 1914. január 29-én született Selmecbányán. Budapesten érettségizett 1933-ban. Sopronban végezte a bányászati főiskolát 1940-ben. 1939-1940 között Recsken az állami ércbányánál dolgozott. 1940-től az SKB Rt. mátranováki bányaüzeménél bányamérnök. 1941-ben Dorogra helyezték. Burró Béla (1899-1979) oki. bányamérnök 1899. szeptember 14-én született Pápócon. Eperjesen végezte a tanítóképzőt 1917-ben, majd katona lett. 1918-1923 között Császárszálláson tanyai tanító, majd Aszódon leérettségizett. Sopronban beiratkozott a bányászati főiskolára, majd belépett a nemzeti hadseregbe s ott szolgált 1927-ig. A főiskola tanszékén gyakornok, 1930-tól a térképészeti intézetben helyezkedett el. 1936-1937 között Rózsaszentmártonban a mérnökség vezetője lett, 1938-ban és 1940-ben katona. Oklevelet 1941ben szerzett. A Magyar Bauxitbánya Rt.-nél helyezkedett el, Felsődernán 1944-ben állami szolgálatba lépett, majd az Iparügyi Minisztériumba került. 1945. november 1-től Kisterenyére került, üzemvezető, a körzet miniszteri termelési biztosa. Az államosított kisterenyei bányák üzemvezető főmérnöke. 1949-ben Mátranovákok itt a Gáti-lejtősakna üzemvezetője. 1949-től az aknamélyítő vállalathoz került, s a Bányászati Aknamélyítő Tröszttől 1967-ben ment nyugdíjba. 1979. február 10-én hunyt el, Aszódon temették. 650