Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

nyák elvesztése ellenére is a részvények birtokában az SKB Rt. befolyása még megmaradt, bár egyéb vállalkozásaik köre összeszűkült. A kialakult helyzet új üzletpolitikát kívánt, melynek során Magyarországon építette ki a befolyását elősegítő vállalkozásait pl. Heves és Borsod megye területén. Mivel a „Salgó" érdekelve volt a silányabb minőségű barnaszén eladásában is, sorra nyitotta meg a korábban bezárásra ítélt, illetve bezárt bányáit, sőt újabbakat is létesített a fiatalabb barnakőszén és lignittelepeken. Ezek a beruházások Chorin Ferenc korábban megfogalmazott koncepciója szerint történtek, melynek során a társaság továbbra is a szénbányászatot favorizálta.

14 Fontos szempont volt előtte a munkások megélhetésének jövőjét biztosítani, nem különben egészségügyi viszonyaikat javítani. Megalapította a tisztviselők nyugdíjalapját, átalakította a munkás társládát, fejlesztette a salgótarjáni kórházat. Szellemének megfelelően minden bányatelepen iskolát létesített. Bár az egykor nagy jövedelmet hozó bányák jelentős részét sorra megszüntették, a vállalat nem zárta be egyetlen kórház, iskola, munkásotthon, sporttelep kapuját sem. Salgótarjánban 1923-ban létrehozták az id. Chorin Ferenc nevét viselő reálgimnáziumot. Dr. Chorin Ferenc a társulat életében a negyedik, a leghosszabb ideig ( 1889-1925) működő igazgatósági elnöke volt. Ebben az időszakban ipari menedzser típusú vállalkozóként vetette bele magát a gazdasági élet sűrűjébe. Az 1883-ban alapított Máramarosi Sóvasút Rt. igazgatóságának a tagja, az 1884-ben alapított Hazai Bank Rt. igazgatósági tagja, a Nezsideri Papírgyártó Rt. Péterfalva igazgatósági tagja, az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. elnöke, az Országos Közlekedési Tanács és Tarifa bizottság tagja. Ugyancsak tevékenykedett a Magyar Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium vasút és közúti osztályának munkájában. Tagja volt az Országos Ipartanácsnak, igazgatósági elnöke az 1901-ben alapított Nagytapolcsány-Bossány-Trencséni HÉV Rt.-nek. A Lapp Henrik féle mélyfúrások, bányatelepek rt. igazgatósági tagja, az 1893-ban alapított „Vulkán" gépipari rt. igazgatósági tagja. Sokirányú elfoglaltsága mellett több egyesületben is tevékenykedett: így a Fehér Kereszt Országos Lelencház Egylet másodelnöke, a Magyar Bánya és Kohóvállalatok Egyesületének elnöke is volt.

15 Álma, az önálló magyar vámterület és az önálló magyar jegybank csak halála előtt valósulhatott meg. Háborún és infláción vezette át a vállalatot és fejlődőképesen adta át az utódoknak, mint az ország egyik legnagyobb konszernét. Még 1902-ben fordult felhívással az ország gyárosaihoz, egy országos szövetség létesítése ügyében. Ipartestületek, kereskedelmi és iparkamarák helyett a gyáriparosok hangadó körei régóta követelték egy olyan szervezet létrehozását, amely képes „erős pressziót gyakorolni saját szempontjai érvényesítése céljából". Közéleti pályájának kiemelkedő eseménye volt, amikor br. Hatvany-Deutsch Sándorral együtt megalapította a Magyar Gyáriparosok Szövetségét (GYOSZ), melynek első elnöke lett haláláig. Gratz Gusztáv írta: „Egyéniségének sokoldalúsága, nagy jogi, gazdasági és politikai tudása, gondolkodásának nagyvonalúsága, jellemének függetlensége és bátorsága, természetének mozgékonysága és szívóssága minden tekintetben alkalmassá tették őt a jelentékeny gazdasági tényezővé vált magyar gyáripar vezérségére. " A GYOSZ nevét 1944-ben Gyáriparosok Országos Központjára, azaz GYOK-ra változtatták, és ezen a néven működött 1947. évi megszűnéséig. Az alapítók a gyáripar átfogó szabad érdekképviseleteként az ausztriai nagytőke versenye, a hazai agrárius törekvések és a szocialista mozgalmak ellen hirdették meg tevékenységüket.

16 A király 1903-ban a főrendi-ház örökös tagjává nevezte ki Chorint, s mind főrend ettől kezdve a delegációban vitt vezető szerepet. Szívós energiával küzdött saját vállalatai érdekében a magyar ipar érdekei érvényesítéséért az osztrák ipar monopolisztikus helyzetével szemben. A pénzügyi bizottság, a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság, igazoló bizottság, a legfőbb fegyelmi bizottság tagjaként minden fontos ügyben hallatta szavát. Ő volt az első világháború előtt a balkáni expanzió szorgalmazója is. Az 1920-as évek elején fokozatosan visszavonult a nyilvános szerepléstől. 1925. január 20-án hunyt el 84 éves korában.

17 Halálának tizedik évfordulóján a róla kialakított zsurnaliszta portrék szerint a tehetség és tudás karrierjét futotta be az ügyvédként induló Chorin. A gazdasági életben alkotott jelentőset, noha érdeklődésének központjában mindvégig a politika állt. A magyar gazdasági élet egyik nagyhatalma a Kereskedelmi Bank - Weiss Manfréd Művek SKB Rt. csoport volt. Vezetői közé tartozott Chorin Ferenc irányításával a Chorin család is. Igazi 624