Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

17. Mikszáth Kálmán: Összegyűjtött művei. 36. k. Bp. 1966. Elbeszélések. X. 1884-1885., 62-63., 67., 274-275.0. Belitzky János. 1964. im:15.0. 18. Bártfai Szabó László. 1910. im:647-648.o. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. k. Bp. 1990. 424-427. o. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1885. május 3. Révai Nagy Lexikon. Bp. 1913.7. k. 678. o. 2. Feldmann G. Károly (1829-1889) A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. harmadik elnökének nevét napjainkra szinte teljesen elfelejtette a bányászattörténeti szakirodalom is. Mint az alapítók generációjához tartozó személyiség, meghatározó szerepet játszott a válságba jutott vállalat nehézségeinek leküzdésében, pénzügyi megerősödésében. Szürke eminenciásként szinte a háttérből irányította a vállalatot az első elnök idején is. Életéről, szakmai tevékenységéről nem maradtak fenn jelentős számban írásos dokumentumok, amik fellelhetők, azok pedig sok ellentmondást tartalmaznak. Életének főbb mozzanatait a családi emlékezet örökítette meg számunkra. A Kerepesi úti temetőhöz csatlakozó Salgótarjáni úti zsidó temetőben álló sírkövének tanúsága szerint Nagybitsén született 1829-ben és Badenben, az ismert ausztriai fürdőhelyen hunyt el 1889ben. (A Vasárnapi Újság szerint 63 évesen hunyt volna el, tehát ezek szerint születésének dátuma 1826?). A családi emlékezet szerint a Felvidéken született, a Trencsén vármegyei, Vág mentén fekvő Nagybiccsén (Velká Bytca). Lengyel György kutatásai szerint a pesti, német nyelven vezetett házassági és halálozási anyakönyvekben Neubischof, illetve Neubitschov van bejegyezve. Véleményünk szerint a nevek nem fedik egymást, inkább lehetséges a települést azonosítani a csehországi Neubydzow településsel, mely az Elba partján fekszik. Nagybiccse német neve Grossbitsch, így ez is a cseh irányt erősítené. Állításunkat, hogy születésének helye a csehországi városka, dokumentummal nem lehet még bizonyítani, a földrajzi nevek az egyedüli támaszok. Feldmann G. Károly életének első négy évtizedéről nem tudunk semmit sem. Valószínűleg 30 éves kora körül nősülhetett meg, felesége Stein Henrietta volt. Családi hagyományok szerint férje halála előtt lett öngyilkos, amit azonban cáfol az Egyenlőség с magyar zsidó hetilapban 1889-ben megjelentetett gyászjelentés: „az elhunyt három gyermekének és nejének gyászában a magyar iparon kívül a zsidóság is osztozik". Feldmann neve 1868 márciusában tűnik fel először a Magyar Északi Vasút és a pénzügyminisztérium közötti tárgyalásokon, ahol a részvényesek „vezére" volt mint újságíró. 1868. június 16-án sikeresen tárgyalt és kötött szerződést a kormánnyal, melynek képviselője Weininger Vince volt. A vasutat miután megvette az állam, 2,4 millió forintos alaptőkével megalakult az SKB Rt. Az igazgatótanács elnöke gr. Forgách Antal lett, a társulat kereskedelmi ügyeinek vezetését Feldmann G. Károlyra bízták, s egyben az igazgatótanács tagjává is megválasztották. Igaza van Lengyel Györgynek, amikor úgy véli, hogy Feldmann Forgách bizalmi embere lehetett, mert az 1880-as ún. Feldmannafférban „melynek következtében Feldmann az ügyvivő igazgatói pozícióról lemondani kényszerült, bár igazgató tanácsi tagságát megtarthatta"a gazdasági-pénzügyi okok mellett Forgách bukása is hozzájárult. Feldmann ezekben az években a „központi üzletet és elárusítást kezeli". Az igazgatósági tagok többsége kivált a társulatból, s helyükre a közgyűlés dr. Chorin Ferencet, megyeri Krausz Lajost, Strobentz Alajost, dr. Willner Antalt választotta az igazgató tanácsba. Strobentz 1881-1886 között az igazgatóság elnöke volt Forgách lemondása után. Ugyanekkor Feldmann G. Károly 1881-ben vezérigazgató lett, pozíciója megerősödött. Határozottan bontakozott ki irányítása alatt a társulat bá619