Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ben segítsen" (...) „ahol teheti, elsimítja a szenvedések nyomait, kikel a denunciálások és üldözések ellen, ügyel arra, hogy magyarok is tarthassák a pozíciókat a reánk nézve előnytelen rendszerben és mindig arról beszél, hogy csend és nyugalom van, a nemesség megbánta a forradalmi szerepét, hallgat és gazdálkodik, a bizalom visszatér, csakhogy leszerelje a reánk tipró hatalom vadságát, gyanakodását és kíméletlenségét.

У6 Mikszáth Kálmán „A halál után" című, Forgách Antal grófról szóló írása nekrológnak készült, három nappal halála után jelent meg a Pesti Hírlap 1885. április 5-i számában. Alakja több Mikszáth-írásban felbukkant (A Lupcsek Jani házasodása című elbeszélés, A t. Házból című parlamenti karcolat). Gyermekkorában átélt emléke, a kor közhangulata, az árulókkal szembeni megvetés légköre villan fel az idézett sorokból, amelyeket az első megyei közgyűlésben tapasztalt: „Egy emelkedett hely is volt a teremben. A legközepén cseresznyeszín mentében, arany ékszerektől csillogva ült egy ember. Anyám azt mondta, hogy ez a főispán. Szép, aranyos kardja keresztbefektetve hevert előtte. A kalpagja is ott volt a könyöke mellett, s a vakító fehér kócsagtoll megrengett rajta, (...). A főispántól jobbra egy másik, nagyszakállú úr állt, és neveket olvasott fel egy papírosról. - Gróf Forgách Antal! - peregtette le harsányan a listáról. - Meghalt! - kiáltotta rá száz, meg száz torok". Ez az emlék akkor tört a felszínre Mikszáthnál, amikor Forgách Antal gróf még egyszer meghalt, azaz 1885-ben. „Valóban, Forgách Antal már régen meghalt, sok-sok év előtt, s ha láttam is köztünk járni-kelni, ha ösmertem, és hallottam beszélni, de az már mind a halál után volt". Majd így folytatta: „Magas, erőteljes alak volt, széles, kövér arccal, kiülő nagy kékes szemekkel. Súlyos léptei alatt szinte a föld rengett, tüskés szemöldjeit ha összehúzta, sötétté, zordonná lett a tekintete, villámok jelentek meg a szemekben. Fázni kellett a közelében. Nagy úr volt, helytartó volt, kancellár volt - beszélték -, a császár után az első ember. Egyszerre azután semmi lett... hát hazajött. Hiszen az volt, éppen csak az volt elhibázva, amikor a fényes útját futotta fölfelé, nem jutott eszébe, hogy haza is kell majd egyszer jönni. És hogy ő is ott van odahaza, ahol mi". Forgách Antal Nógrádban maradt s megismerte mi a haza, „akit szeretni kell, hogy szeressen". Forgách gróf tehát „elkezdte kiengesztelni. S az kiengedett, de nagyol lassan és sohasem egészen. Gróf Forgách József lett a főispán, s az kinevezte Antal grófot tiszteletbeli főjegyzőjének, hogy mégis legalább a közgyűlésekre járhasson. A tiszteletbeli hivatalnoknak joga volt a tanácsteremben beszélni is, csak szavazni nem. " Nógrád megye kiengesztelődése érződik Mikszáth utolsó soraiból: „Itt sem volt otthon, de most tán végre otthon van egészen. Mely befödi, a föld, mindent befedjen, ellenség lovának dübörgő patkója hagyja békén a földet, s a föld vegye át békén az ő porát magáénak"}

1 Gr. Forgách Antal, a nagybirtokos gróf, az elnök-igazgató, a megyebizottsági tag és testvére gr. Forgách József, a főispán képviselték az 1870-es évek megyei közgyűlésein azt a konzervatív szellemű polgári magot is, amely köré a kevés számú és hasonlóan gondolkodó középbirtokos csoportosult. Az új időszakhoz alkalmazkodva figyelemreméltó gazdasági pozíciókat töltött be Nógrád megyében. Tevékenyen vett részt 1870-től a kibontakozó banki és részvénytársasági életben. A korabeli vármegyei bankok alapító tagja, elnök-igazgatói székek tulajdonosa a Balassagyarmati Takarék és Hitelintézet Rt.-nél, a Losonci Gőzmalom Rt.-nél és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nél.

18 Forgách gróf magánélete is tükrözte a korszakban különcnek számító életfelfogását. Szakított családja hagyományával, és Rómában rangon aluli szerelmi házasságot kötött 1863. február 5-én. Van forrás, amelyik dátumként 1868. február 6-át jelöli. Felesége a prágai születésű Éderer Florentina (1843-1922), Éderer Gábor és Goldschmidt Anna leánya volt. Florentina 1861-ben házasságot kötött Glaser Józseffel, s házasságából született Ilona leánya (1861-1945). Forgách Antal 1878. február 15-én Schönbrunnban kelt engedély alapján fogadta örökbe Glaser Ilonát, s ruházta rá grófi címét. Éderer Florentínával kötött házasságából három gyermeke született: Klotild (1864-1951), Antal (1869-1931) és János (1870-1935).

19 Gr. Forgách Antal es. kir. Kamarás, m. kir. Udvari főkancellár, valóságos belső és titkos tanácsos, a Lipót-rend, a Szent István-rend és a pápai v. portugál Krisztus-rend lovagja, Prága díszpolgára, volt nógrádi főispán 66 éves korában, 1885. április 2-án hunyt el Gácson. Kívánságának megfelelően a gácsfalusi temetőben nyugszik öccse, József mellett. Pályája, származása és gazdasági szerepe túlmutat azon a régión, ahol élt. A magas közjogi méltóságokat viselő család ipari és pénzügyi érdeklődésének figyelembevétele nélkül, megyénk ipari ki617