Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

9. Bányászati és Kohászati Lapok. 1908. II. 697. o. 10. MÁFI. Adattár. С II. 8. Hoffmann Richard jelentése 1907. július 15. 11. Bányászati és Kohászati Lapok. 1910.46. o., 1911. II. 767., 865. o. 12. MÁFI. Adattár. С II. 13. Pálfy Mór jelentése 1911. november 30. 13. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1914.59. o. 14. MÁFI. Adattár. С II. 16. Kovács István jelentése 1914. április 29. 15. MÁFI. Adattár. С II. 47. Hoffmann Richard jelentése 1914. június 18. MÁFI. Adattár. С II. 18. Molnár főmérnök jelentése 1914. június 18. 16. MÁFI. Adattár. С II. 19. Hochholtzer Ernő jelentése 1916. augusztus 8. MÁFI. Adattár. С II. 21.1916. szeptember 24. 17. MÁFI. Adattár. С II. 44. Vitális Sándor jelentése 1942. január 19. 18. MÁFI. Adattár. С II. 45. Vitális Sándor jelentése 1944. július 14. MÁFI. Adattár. С

II. 46. Vitális Sándor jelentése 1944. augusztus 23. Pusztaháj (Pótor) A Szalatnya-patak mentén fekvő puszta neve korábban Zichyháj, majd Pusztaháj. 1905-től Szent Péterhez (Nógrádszentpéter) tartozott a puszta. Az 1860-as kimutatás szerint itt volt egy szénbánya, a „Frantisii grübe". Nevét a birtokos Zichy V. Ferenc (1774-1861) vagy inkább Zichy VII. Ferenc ( 1811-1900) után kaphatta. Ő közismert vállalkozó volt a családban, tevékenyen vett részt vasúti vállalkozásokban, így feltételezhetjük, hogy a bányát is ő nyithatta. Több adatunk azonban nincs a Ferenc-táróról.

1 Ó-patak és a Kapronca-patak összefolyásánál fekvő Nógrádszentpéter (Pótor) határában, 1947-ben indult meg 1962-ig a Kékkői Szénbánya nógrádszentpéteri üzemei.

2 Jegyzet 1. NML Filmtár. 248. d. 2. Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Madách. 1992.76. o. Rapp (Rapovce) Roinhány^uszta(Lipovany)4^ekpiüs(J4es) Rapp-Romhányi Kőszénbánya Rt. Az Ipolytól délre, a Karancs hegység északi lábánál feltárt szénterület a salgótarjáni szénmedence folytatásának tekintendő. Fülekpilistől 1952-ben elszakadt, a Mucsény-patak mentén fekvő Romhány-puszták (Kis- és Nagy-Romhány) határában a salgótarjánihoz hasonló korú, bár megváltozott kifejlődésű széntelep a fedü és fekü rétegekkel átnyúlik az Ipolyon túlra, egészen a Veporig. A kis feltárások mégis erősen lignites, gyengébb telepeket mutattak csak ki. Valamivel jobb a helyzet Nógrád északnyugati részén, a Kürtös-Szalatnya patakok közti területen, de a kifejlődés ott is erősen lignites. A főtelepet rendszerint egy homokos betelepülés osztja két padra, s ez a homokkő pad észak felé fokozatosan 18-20 méterre vastagszik ki s az alsó telep kettős formában jelenik meg, vastagságuk mindig a speciális kifejlődéstől függ. Csákányháza egyes részein mind a két pad egy méteren felül is kifejlődött, másutt azonban elég vékony maradt.

1 A 19. század közepétől megkezdődött a szénkutatás, azonban a Salgótarján-Losonc közötti vasútvonal építkezései miatt 1870-ben megtorpant.

2 A folytatás a századforduló után következett be, amikor a Magashegyi-táró szenének kiaknázására 1909. december 1-én megalakult a Rapp-Romhányi Kőszénbánya Vállalat Béky és Társai betéti cég néven.

3 Vezetője Beniczky Kálmán losonci főgimnáziumi igazgató lett, s céljuknak a szénkutatást, feltárást, lefejtést, forgalombahozatalt és az értékesítést jelölték meg.

4 A társaság beltagjai: Béky Albert Béla bányavállalkozó, dr. Huszár Lajos fő602