Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
történetére is. Ekkor kötött ugyanis házasságot 1857. február 16-án Nagykürtösön Szecsődy Ottilia Juliannával, Szecsődy János és Benicz Julianna nagykürtösi közbirtokos család lányával. 22 A Szecsődy család Vas vármegyei eredetű, 1822-ben költöztek Veszprémből Nagykürtösre, ahol 18321849 között csendbiztos, majd 1861-től vármegyei számvevő volt Szecsődy János. 23 Mescha K. András vállalkozásainak indítékai, bányanyitási kezdeményezései ezzel válnak érthetőbbé. A történéseket az 1870-es évek második felében keletkezett leírás alapján tudjuk rekonstruálni. 24 A kürtösi közbirtokosság, mint földesurasság annak ellenére, hogy a határban a szén régóta tudott volt, nem ismerte a széntelep kiterjedését, a szén minőségét. Mint írták: „Mescha András volt szokolai bányaigazgató figyelmessé lőn téve, célszerűnek látta a szén-telepet műtanilag átvizsgálni". Mescha miután házassága révén Nagykürtösre került, 1857-ben felkérésre átvizsgálta a területet, s hogy ezt sikeresen végezte, bizonyítja a selmeci bánya-kapitányság irataiban 1858-ban szerepelt Nagykürtös, mint olyan hely, ahonnan bányanyitási engedélyért folyamodtak. 25 Ezek az adatok ellentmondanak Kalecsinszky közlésének, aki Mescha András lignit-feltárásainak kezdetét 1844-re teszi azzal, hogy 1848-1859 között szünetelt a bányászkodás és csak 1860-ban indult meg újra. 26 Az adat annyiban elfogadható, hogy a széntelep létezésének ismeretére utal név nélkül. Mescha András miután 1857-ben átvizsgálta a területet, úgy találta, hogy a „kőszén" fedüjében 1 láb (0,31 m) vastag kőszénpala van, ami felett „nagyszerű homok" található olyan vastagságban, hogy helyenként 15-20 ölet (27-36 m) is eléri. A szén feküjét 40 öl (72 m) vastag agyagrétegnek becsülte, amely alatt ismét egy nem kutatott szén-réteg található. Az agyag tűzálló téglák készítésére alkalmasnak látszott, a homokot pedig már korábban is üveggyártásra használták a Hont megyei csábrági és a nógrádi Balassa-hutában. 27 A szénbányát azonban csak 1859. november 1-én nyitotta meg Mescha András és vette bérbe 600 osztrák értékű forintéit. Az első táró a „Salvator Mundi" volt, a tulajdonosa pedig a közbirtokosság. 28 Mescha András, mint bérlő szerepelt kezdetben, aki felismerte a szén jelentőségét, és próbálta a vállalkozást fellendíteni. Hamarosan csalódnia kellett, mert a közlekedési viszonyok okozta hátrányokat csak fokozta a szén gyenge minősége. Az eladhatatlansági gondokat azonban időlegesnek vélte, mert a bányatelep szomszédságában maga is vásárolt 85 holdnyi területet (Éva Grubenfeld), hogy ott megtelepítse saját bányáját „Isten Áldás" (Seegengottes) néven. Tárója pontosan szemben nyílt a közbirtokossági bányával. 29 Nagykürtös és Kiskürtös közt félúton, a Kürtös-patak völgyétől keletre, a Nagysztracinra vezető országúttól észak felé található a „Messa-puszta" és a „Messa-Kohlenbergwerk". Mescha András most már mint kürtösi birtokos letelepedett, kúriát is építtetett. Itt születtek gyermekei: Ottó Viktor Emánuel (1860. okt. 15.), akinek keresztszülei Kachelmann Károly selmeci erdőpolgár, bányatulajdonos és felesége Szilmiczky Theresia rétegmesternő lett. Második gyermeke, Theresia Júlia Olga (1863. ápr. 30.), őt követte Gyula Gusztáv Adolf (1864. dec. 2.), Malvina Vilma Mathilda (1866. szept. 3.) keresztszülei a korábban említetteken kívül Rőczey Sándor halápi (Cserháthaláp) cukorgyári könyvelő és pénztárnok volt. 30 Ezek a családi kapcsolatok feltételezéseink szerint hivatva lettek volna biztosítani vállalkozásának fejlesztését. Kachelmann ügyvédként, Rőczey pedig a cukorgyár szénvásárlójaként is számba jöhetett. A Mescha családban 1868-körül született még egy fiúgyermek, aki az András nevet kapta. Az ifjabbik Mescha András 1892-ben tűnt fel szintén bányatulajdonosként. Ő volt az, aki Kaufmann Károly bányakapitány (1894), valamint Ulrich Jenő bányamérnök (1901) szakvéleményei mellett történeti adatokat is szolgáltatott Gaál Istvánnak. 1918-ban Nagykürtös és Vidéke, valamint a Kékkő és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet cégvezetője volt. 31 A Mescha-család saját tulajdonú bányája és a bérelt bánya 1860-ban még nem választ-ható szét. A forrásaink csak egy „Braunkohlenbergbau"-ról írnak, ahol 16 munkás termelte a szenet. 32 Az egy évvel később ( 1861) történt felmérésben már két bányatelket tüntettek fel: az egyik az „Évafeld" volt, amelyen a „Kürtöser Steinkohlen Bergbau" Seegengottes nevű tárója nyílott. A másik bányatelek a „Barbarafeld" volt, melyen a „Gedeonstollen Steinkohlenbergbau" létesült. 33 Gaál István geológus szerint a két kettős bányamértékből álló (180 465 m 2 ) Borbála-bányatelken indult meg a szén kitermelése, míg a négy kettős bányaértékű (360 931 m 2 ) Éva védnevű bányatelken a szén kiaknázására 589
