Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Év Munkáslétszám Termelés/q 1900 2 7000 1905 6 3000 1906 6 1907 5 1908 6 1909 4 1910 5 7000 1911 3+1 felügyelő 1914 2 1000 Jegyzet 9. 10. 12. MÁFI. Adattár. С II. 21. Noszky Jenő jelentése 1916. szeptember 24. SUBA bkj. 1859. Kis-Sztracin NML. Filmtár. 248. d. NML. Filmtár. 237. d. Nógrád vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. 1911.68., 87. o. HSK. 1869.34.0. Nógrád Honti Ellenzék. 1896. december 17. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1900.17. o. Kalecsinszky Sándor: A magyar korona országainak ásványszenei. Bp. 1901.149. o. MÁFI. Adattár. С II. 4. Bánó Gyula ajánlata. 1900. december 26. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1905.39. o. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1910.45. o., 1914.57. o. NML. Törv.hat. Biz. Közgy. jkv. 324/1906. V. 15. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.806-807. o. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. Pest. 1851.161. o. Nógrád vármegye. 1911. im. 68-87. о. MÁFI. Adattár. С II. 21. Noszky Jenő jelentése 1916. szeptember 24. Kiszellő (Maié Zlievce) A Magyar Érchegység (Slovenské Rudohorie) délkeleti oldalán mintegy 380 km

2 területen miocénkorú barnakőszén fordult elő. Kis- és Nagyzellő (Veiké Zlievce=Felsőzellő) ennek a nagy kiterjedésű barnaszén területnek az ÉK-i részén fekszik, s itt természetes kibúvásokon fordult elő a szén. Az Ipoly és a Kürtös patakok közötti területen fekvő Kissztracin határában található a Józsefbánya (táró), azaz a Josefi Braunkohlenbergbau, s tulajdonosa a Cserekoviczky család (Csemiczky) volt 1863-ban. A táróban 12 bányamunkás évi 600 bécsi mázsa (336 q) barnakőszenet fejtett.

1 A 100 352 nöl terület

2 8 bányamértéknek felelt meg. 1867-ben 4 bányászt foglalkoztattak a területen.

3 Vitális István 1939-ben, illetve 1940-ben megjelent tanulmányaiban a kiszellői bányászat megindulását 1840-re teszi, amikor is szerinte egy aknával nyitották fel a szenet és csak 1877-től termelték táróval.

4 Az egyidejű megyei hírlap ugyanekkor a bányáról siralmas képet festett. Érdemes ezeket felidézni: „...még a nem műértőnek is szíve fájna, ha azt megtekinti" - írták, mivel a szenet minden rendszer és bányászati szabály nélkül szedték s a vájás a pillanatnyi haszon fokozása céljából történt. Amikor a felszínhez közelebb fekvő „kőszén kiszedetett, minden gondviselés nélkül víz által elárasztva szünetel, a bányakezelő az érvényes osztrák bányatörvény 170. paragrafusát sem tartja szem előtt, miszerint a bánya munkában tartásánál megkívántatik, hogy az a szabályokhoz képest folytonosan üzletben tartassék". Az újságcikk Kohn Adolf ellen íródott, aki 1873-tól volt a bánya bérlője.

5 Azt nem tudjuk, hogy Kohn mikor adta vissza a bánya bérletét, csak az ismert, hogy 1888-tól a kiszellői közbirtokosok kezelik a bányát. A gondnok Prónay Elek volt Szécsénykovácsiból.

6 A kis hasznot hajtó, gyengén felszerelt bányát Prónay töröltette a bányakapitánysági nyilvántartásból 1901-ben.

7 Adataink szerint utoljára losonci vállalkozók egy csoportja kísérelte meg 1908-ban újra582