Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

gyoni értékét alacsonyan állapították meg, ennek ellenére nem javasolták megvételét. Jánosi Jenő bányamérnök 1943. július 19-én szénbecslése során a bányamező kiterjedését 160 000 m

2-re becsülte. A felső telepben 1,7 millió q barnakőszenet tételezve fel, csak 260 000 q maradhatott vissza az évek során. Toponárszky Pál ny. bányaigazgató szerint a Kender-Juta és Textilipari Rt. szerette volna felújítani a bánya termelését. Ebből a célból Jánosi és Társa vállalkozás a felső telepben visszahagyott szénkészlet kitermelését tervezte ajánlatával. A bányamezőtől, az Istenáldás-tárótól délre, 1,6 km

2 területen a földtani viszonyok ugyanolyanok, mint a régi Istenáldás-táró bányamezejében, ezért a felső telepi 1,7 millió q barnakőszenet ki kell termelni, majd a II. telepet, mely 28,8 millió q szénmennyiséget tartalmaz.

13 1941-ben Németh István és Németh Ferenc bányavállalkozók Nádújfalu községben szénhaszonbérleti jogokat szereztek azokra a területekre, amelyekre több évvel ezelőtt bányatelket adományoztak a csődbe jutott Nádújfalusi Kőszénbánya Rt.-nek. Miután ezeket a bányatelkeket törölték a tönkrement vállalat nevéről, Némethék megkezdték a széntelepek feltárást célzó munkálatokat. A már feltárt, jelentős szénvagyon kiaknázására nagyobb tőkeérdekeltség bekapcsolása vált szükségessé. A Hazai Szénkereskedelmi Kft. alkalmazottja, Molnár Gyula bevonásával több irányban folytattak tárgyalásokat. Ennek eredményeként 1943. november 24-én megtartották az új vállalat alakuló közgyűlését s létrejött az Ambrusvölgyi Kőszénbánya Társulat. Átvették Némethéktől a Nádújfalura vonatkozó szénjogokat. Alaptőkéjük 240 000 pengő volt, mely 480 db 500 pengős részvényre osztódott. Az igazgatóság tagjai: Fodor István, Molnár Gyula, Németh Ferenc. A cég telephelye Budapesten volt az Erzsébet körúton. A bányászatuk tárgyát képező terület nagysága 1550 kh, melyben 50 millió q szénvagyont tételeztek fel Nemti és Nádújfalu közötti Ambrus-völgy oldalában. A társaság megalakulása után az üzem kiépítését célzó munkálatok is megindultak. Műhelyek, raktárak, szénosztályozó, irodaépületek emelkedtek. Megépült egy 1,6 km hoszszú keskeny nyomtávú iparvasút, 200 méteres MÁV vasúti kitérő (melyet korábban építettek ki, csak fel kellett újítani), valamint 60 méter hosszú, 3 méter magas rakodó.

14 Munkáslétszámuk 4590 fő között változott, valamint volt még 13 fős tisztviselőkaruk is. 1946-ban állami kezelésbe került a cég, s a nógrádi bányászat keretében 1961-ig működött.

15 Termelési adatai: 1943-ban 11 680,1944,1945, 1946-ban 11 880 mázsa. Az államosításkor a MÁSZ Nógrád-Hevesi Bányakerületének mizserfai kerületéhez került az Ambrus-lejtősakna. Az új lejtősaknát 1946-ban nyitották fel, ugyanitt nyílt meg a Csipkés lejtősakna 1948-1967 között működve. Az I. és II. telepet 75 méter átlagos mélységben érték el, összesen 2039 kt. barnakőszenet termelve.

16 Jegyzet 1. Schréter Zoltán: Nagybátony környéke. Bp. 1940.56. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1922.221. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1923.6., 25., 33. o. Heves vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. 1909.58. o. MÁR. Adattár. С V. 2.1901. május 18., С III. 13.1920. Nádújfalu. 2. NTM. Dokumentumtár. 72.105.1., 72.105.2., 81.132. 64-67. 3. NTM. Dokumentumtár. 81.132.65. 4. MÁFI. Adattár. С V. 72. Vitális István jelentése. 1943. november 1. 5. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.267. o. 6. NTM. Dokumentumtár. 85.7.48. 7. NTM. Dokumentumtár. 81.132.65. Alliquander Ödön: Magyarország bánya- és kohóipara az 1912-1926. évben. Bp. 1931.299. o. 8. NTM. Dokumentumtár. 81.132.65. 9. ua. 8. 10. ua.8. 11. MÁFI. Adattár. С V 32. Bacsó József. 1934. MÁFI. Adattár. С V. 25. Bacsó József. 1931. december 9., 1932. április 27. 572