Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

tárt fel, s lefejtéséhez hozzá is fogott. Gr. Dégenfeld Erdőkürt határában Morgóspusztán mélyített fúrásával és aknával lignittelepet tárt fel. A Rapp-Romhányi Kőszénbánya Rt.-nek a romhányi szénelőfordulásra kért bánya adományozást Béky Béla rappi lakos. A vállalatoknál munkáshiánnyal nem számoltak, a nagy szénbánya-vállalatok az alacsony konjunktúrára való tekintettel fedezni tudták a szénszükségleteket. Munkások száma SKB Rt.: 4269, ÉKI Rt.: 1954, RMSV Rt.: 313 volt. Az 1909-re prognosztizált fejlődés tovább tartott: pálfalvai kerületben az SKB Rt.-nek 3 aknája üzemelt, az inászói kerületben 2 bezárt üzemmel szemben 2 táró üzemelt, mátranováki kerületben 1 akna, mizserfai kerületben 1 akna üzemelt. A kutatások Ipolyvarbó térségére is kiterjedtek, de a bejelentéssel ellentétben fejtésre érdemes széntelepet nem találtak. Az ÉKI Rt. a Zagyva völgyében a már ismert telepek folytatásaként felkutatott terület feltárásához fogott. Az intenzív bányászati tevékenység a munkások kereseti viszonyaiban is éreztette hatását. Ismét a nógrádi terület vezetett az átlagkeresetekben: 366,7 fillérről 387,6 fillérre emelkedve. A férfi munkások átlagos napi és évi keresetének alakulása szénmedencék szerint 1903-1909 (fillér) Szénmedence 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 Nógrádi Esztergomi Sajó-melléki Zsil-völgyi Tatabányai Egyéb 269,6 267,5 295,6 277,3 271,0 276,0 279,3 266,8 314,4 307,9 275,0 245,6 276,7 262,0 310,9 286,9 302,0 252,5 349,0 263,6 312,8 281,4 302,1 263,4 362,4 285,4 359,4 303,6 312,2 277,5 366,7 298,2 347,4 314,5 336,2 302,2 387,6 327,3 337,2 381,9 334,0 299,3 Barnaszénmedencék átlaga 271,1 282,1 282,5 298,5 318,4 328,1 348,9 Évi kereset 300 munkanapra számítva (koronában) Szénmedence 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 Nógrádi Esztergomi Sajó-melléki Zsil-völgyi Tatabányai Egyéb 809 803 887 832 813 758 840 800 943 924 825 737 830 786 933 861 907 757 1047 790 938 844 906 790 1087 856 1078 911 937 832 1100 895 1042 943 1009 907 1163 982 1012 1143 1002 898 Barnaszénmedencék átlaga 813 846 847 895 955 984 1047 Az 1910-ben jelentkező intenzív terjeszkedése a bányászatnak a megyében nem a bányaművelés technikájában, műszaki fejlődésében keresendő, hanem két új, de kisebb bányavállalat alakulásának. Ugyanekkor az SKB Rt. elérte a korábban adományozott bányatelkek határait a fejtések során, ezért ismét új területek bevonására volt szükség. A lefejtett területeket továbbra is fenntartotta. Érdekesség az is, hogy a bányavállalatok számának emelkedésével együtt járt a barnakőszén termelésének csökkenése. Itt figyelembe kell venni az olcsó porosz szén térhódítását a hazai piacon. A szénbánya vállalatok a kihívásnak engedve a bányák termelőképességének fejlesztése érdekében növelték a feltárások számát, másrészt a technikai berendezéseiket korszerűsítették. Az SKB Rt. 7 bányatelekre és 1 határközre tett szert az ismert területein (Mátranovák, Zagyvaróna, Kazár, Zagyvapálfalva, Vizslás, Baglyasalja). A szénmedencében 1910-ben 6828 bányamunkás 15 264 357 q szenet termelt, 1911-ben 6592 fővel 15 755 659 q-ra emelkedett. A kutatások déli irányban (a megye déli területei) történő eltolódása ekkor jelentkezett először. Az ÉKI Rt. mint konkurens vállalat a mizserfai kerületében aktivizálta magát. A salgótarjáni bányászat egyes, korábban lefejtett szénmezők újranyitásával (Gyurtyános) ideig-óráig még tartotta magát eredeti bányaterületein. Az új vállalkozások ered57